Velence (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Velence
Velence légifotó.jpg
Velencei légifotó
Velence címere
Velence címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Gárdonyi
Kistérség Gárdonyi
Jogállás város
Polgármester Oláhné Surányi Ágnes[1]
Irányítószám 2481
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 5479 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 154,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 119[3] m
Terület 33,37 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj Velencei-medence[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Velence  (Magyarország)
Velence
Velence
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 30″, k. h. 18° 38′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 30″, k. h. 18° 38′ 52″
Velence  (Fejér megye)
Velence
Velence
Pozíció Fejér megye térképén
Velence weboldala

Velence üdülőváros Fejér megyében, a Gárdonyi járásban.[6] A város déli része, Velencefürdő, főként üdülőtelep. Velence jelenleg az ország legnevesebb üdülőtelepülési közé tartozik. 2000-ben Velence lett Magyarország legvirágosabb - akkor még - (nagy)községe.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város körbeöleli a Velencei-tó északkeleti végét. Déli része a Velencefürdő nevű üdülőtelep. A 7-es számú főút, az M7-es autópálya és a Budapest-Székesfehérvár vasúti fővonal átszeli a várost, és kiváló közlekedési feltételeket biztosít számára.

Autóbusz-összeköttetésben áll a Velencei-tó környéki településekkel, továbbá Székesfehérvárral, Budapesttel, Zichyújfaluval és Pusztaszabolccsal is.

Három hajóállomása (Velencefürdő, Velence, Óvelence) működik, amelyek Pákozd, Gárdony és Agárd felől érkező hajókat fogadnak.

Településrésze Hajdútanya, amely Velence centrumától 4 kilométerre fekszik, délkeleti irányban. 2011-es adatok szerint Hajdútanya lakónépessége 62, a lakások száma 16.[7] Hajdútanyán talajvízfigyelő kutat üzemeltet a KDT Vízügyi Igazgatóság.[8]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Velence a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt, így már a római korban komoly településnek számított a Savaria és Aquincum között futó hadiúton. A középkorban valószínűleg székesfehérvári épületeken dolgozó olasz, velencei mesteremberek éltek itt. Ők adhatták a település nevét.[9] A település legrégebbi temploma az 1690 körül épült református templom. A 19. században a városban élt Molla Szádik, akinek a sírját a helyi temetőben találjuk. Az 1930-as években a község, Gárdonyhoz hasonlóan, üdülőfaluvá vált, komoly fejlődésnek indult. Az 1970-es években ismét fellendülő Velencén épült meg az ország első Ifjúsági és Kiránduló Központja. 2004-ben városi rangot kapott a település. 2014-ben adták át a Velencei Korzót, mely beruházás a Velencei-tó Kapuja projekt keretében valósult meg.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település hagyományos központjától délre, a Fő utca – Tópart utca által határolt parkban, a tóra néző domboldalon található a helyiek által csak Kastélynak nevezett Meszleny-Wenckheim kúria. Az 1888 körül a Meszleny család által építtetett földszintes, neoreneszánsz, nyerstégla épület tulajdonosa 1921-ben gróf Wenckheim Ferenc lett. A házban 1945 után általános iskola működött. A szépen helyreállított épület napjainkban a városi könyvtárnak, játékháznak, házasságkötő teremnek ad otthont.[10]

További nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település bevétele egyrészt az idegenforgalomból, másrészt az idetelepülők nagy számának köszönhetően fellendülő építőiparból szerzi. A dinamikus fejlődésben nem csak ezek a tényezők meghatározók, Velence földrajzi helyzete is kiváló, hiszen félúton helyezkedik el két gazdasági fellegvár - Székesfehérvár és Budapest között. Ennek köszönhetően Velencén születik a legtöbb gyerek országos viszonylatban egy felmérés szerint, természetesen a népességhez viszonyítva. Ha ez a fejlődés továbbra is fennmarad, Velence népessége hamarosan felülmúlhatja a szomszédos, főleg nyugdíjasokkal benépesülő Gárdony népességét is.


További képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Velence, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  6. 2007. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról. Magyar Közlöny 2007. évi 121. szám. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2007. szeptember 17. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
  7. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  8. Területi Tervezési Koncepció (magyar nyelven) (pdf). Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar; Fejér Megyei Agrárkamara, 2008. február 26. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  9. Kiss, Lajos. A földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963 05 2277 2 (1980) 
  10. http://www.velence.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5&Itemid=2

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]