Dozmat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dozmat
Dozmat 03.jpg
Dozmat látképe
Dozmat címere
Dozmat címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Szombathelyi
Jogállás község
Polgármester Horváth Ádám Csongor[1]
Irányítószám 9791
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 225 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 27,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dozmat  (Magyarország)
Dozmat
Dozmat
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 03″, k. h. 16° 30′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 03″, k. h. 16° 30′ 35″
Dozmat  (Vas megye)
Dozmat
Dozmat
Pozíció Vas megye térképén
Dozmat weboldala

Dozmat (horvátul Duzmat) [3]) község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu Szombathelytől 8 km-re nyugatra az Arany-patak jobb partján emelkedő dombon települt. Határos települések: Narda, Felsőcsatár, Torony, Bucsu. Közúton elérhető a 89-es főútról letérve.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a délszláv drozg (= rigó), mások szerint a szláv druzba (= barátság) szóból alkotott személynévből ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1238-ban Druzmoth néven említik először. Határában újkőkori település nyomait találták meg. Bulcsú horka kíséretének faluja, temploma Szent György tiszteletére épült a 12. században.

Az Árpád-korban épült Szent György templom

A 13. században várbirtok volt. 1269-ben villa Duruzmot, 1281-ben Duruzomat, 1291-ben Durzumot, 1333-ban Dorzmat, 1355-ben Torndurzmata, 1358-ban Dorozmath, 1416-ban Eghazasdorozmath, 1430-ban Kysdorozmath, 1466-ban Dorsmath, 1472-ben Drozmath alakban szerepel a különböző forrásokban.[4]

Itt jegyezték fel a legrégibb regőséneket, amely a 20. századig fennmaradt. A falu temploma a 14. században a térség egyházi központja volt, erre utal az 1416-ból származó Egyházasdozmath név is. Az 1674-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a templom rossz állapotban volt, tornya közel a leomláshoz. Szent Ottó napján a környező falvak lakossága énekelve, zászlókkal vonult Dozmatra. 1690-ben a templom leégett, tornya összedőlt, az újjáépítés 1697-ben már tartott.

Vályi András szerint "DOSMAT. vagy Dozmat, Grossmukken. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Niczky Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Szombathelytöl egy mértföldnyire, határja közép termékenységű, tulajdonságai hasonlók Alsó Őrhöz, második Osztálybéli." [5]

Fényes Elek szerint "Dozmat, (Grosz-Mucken), magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Szombathelyhez 1 óra, 320 kath. lak., paroch. templommal, kastélylyal. Róna határa igen termékeny; rétjei kövérek. Birja 1/2 Ernuszt József, 1/2 Sály és Szluha családok." [6]

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Dozmat, 50 házból és 307 lakosból álló magyar község, melynek lakosai r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája és távírója Torony. Plébániája 1600-ban már virágzott. Földesurai a gróf Nitzky – és a Szluha -család voltak." [7]

1910-ben 339 magyar lakosa volt. 1986-ban elkészült a vízvezeték, 1994-ben a gázvezeték, 2003-ban pedig a a szennyvízvezeték kiépült a szombathelyi tisztítóra kapcsolódva.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 12. században épült, 1707-ben barokk stílusban építették át. A templom legértékesebb tárgya a 14. századból származó Mária a gyermekkel szobor. Oltárképét Dorfmeister István festette.
  • Innen származik a legrégibb magyar regősének.
  • A dozmati kódex a 14. századból származik, Aegidius Romanus „De regimine principum” című jogtudományi művének az egyetlen Magyarországon talált példánya. 1972-ben egy parasztház padlásán találták.
  • Muzsla forrás a Kárpáti tér alatt.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dokumentumfilmek Dozmatról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Regősének I. 1975. MTV. 37 perc. Rendezte: Székely Orsolya Közreműködött: Nagy László, Palkó István
  • Mesés Dozmat 2006. 27 perc. Rendezte: Horváth Zoltán Operatőr: Büki Boglárka és Horváth Zoltán Közreműködött: Rozmán János

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dozmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890 – 1941. 
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. 
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. 
  7. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dozmat témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]