Kápolnásnyék
| Kápolnásnyék | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség 2012-ig | Gárdonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Farsang Zoltán József[1] | ||
| Irányítószám | 2475 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3525 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 84,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 128[3] m | ||
| Terület | 41,50 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Velencei-medence[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kápolnásnyék
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kápolnásnyék
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,24552°, k. h. 18,69390° | |||
| Kápolnásnyék weboldala | |||
Kápolnásnyék település Fejér megyében, a Gárdonyi kistérségben.[6] A térség környező településeihez hasonlóan komoly gazdasági fejlődést mutat a rendszerváltást követő időkben. A település része Pettend, amely szintén dinamikusan gyarapszik.
Tartalomjegyzék |
Földrajz[szerkesztés]
A településen keresztülfolyik a Bágyom-ér, amely a Velencei-tóba torkollik.
Történelem[szerkesztés]
A környéken előkerült bronzkori leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban lakott volt.
A település neve a honfoglaláskori Nyék törzs nevéből származik, amelynek egyik mellékága lakhatta a települést. Koppány legyőzése után Nyék feltehetőleg királynéi birtok lett. Első írásos említése 1193-ból származik Neck néven. Később Kápolnás Nyék, Káposztás Nyék, illetve Fertőfő Nyék néven is említik, de a Buda és Fehérvár közötti úttól délre fekvő település nem tett szert különösebb jelentőségre. A török időkben a határvidéken fekvő falut komolyan sújtotta a kettős adóztatás (Magyarország és a Török Birodalom is beszedte adóit), így népessége megcsappant, és az 1543. évi török hadjárat során lakatlanná is vált.
A falu csak 1772 körül kedzett újra benépesedni. Itt született 1800. december 1-jén Vörösmarty Mihály. A 19. század során Alsó és Felső Nyék néven két részből állt. A település fejlődésére a Déli Vasút 1861-es átadása sem jelentett különösebb hatást.
Mai arculatát az 1930-as években nyerte el, amikor a fellendülő velencei-tavi idegenforgalom kereskedelmi és szolgáltató bázisává vált. Ebben az időszakban telefonközponttal, csendőrőrssel, körzeti orvosi rendszerrel, vasútállomással és malommal gyarapodott a település.
A fejlődést a II. világháború visszavetette (nagy páncélos csaták voltak a község területén és környékén), a lakosság jelentős része elpusztult, és a település elmaradt a környék többi településétől. Az 1970-es-1980-as években a velencei nagyközségi közös tanács igazgatta a falut.
Függetlenségét 1990-ben nyerte vissza, és komoly fejlődésnek indult, így ismét a Velencei-tó idegenforgalmának egyik háttérbázisává vált, ahol számos új kereskedelmi és szolgáltató létesítmény jött létre, és az infrastruktúra is gyors ütemben fejlődött.[7]
Gazdaság[szerkesztés]
A település jelenleg komoly fejlődést mutat gazdasági téren. Az ebből származó bevételeket nagyrészt az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. A községben mezőgazdasági és építőipari szaküzletek várják a környékbeli lakosokat. A településen malom működik.
Közlekedés[szerkesztés]
A 7-es főút és az M7-es autópálya között fekszik, a térség közlekedési központja saját autópálya-lehajtóval. Vasútállomása része a Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár-vasútvonalnak. Ide futnak be Vereb és a Velencei-tó északi partja felől érkező autóbuszjáratok is.
Kultúra[szerkesztés]
A község iskolája a Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, közel 700 tanulót oktat, akik a környező településekről is érkeznek.
Látnivalók[szerkesztés]
Ettől jobbra állt Vörösmarty szülőháza
- Vörösmarty Mihály szülőháza helyén emlékmúzeum, a településtől délre, ahol egyben kovácsmúzeum is található.
- Helytörténeti kiállítás
- Református templom
- Halász-kastély
- Református községi temető
- A Hősök terén: első világháborús emlékmű, második világháborús emléksír, 1956-os kopjafa.
- Millecentenáriumi emlékmű
- 1848-as emlékmű a polgármesteri hivatal előtti téren
- a polgármesteri hivatal falán a községi címer és a Vörösmarty család címere
- Vörösmarty Mihály szobra a Vörösmarty parkban
- Bartók Béla szobra a róla elnevezett utca terén
- 2009-től Trianon emlékmű a polgármesteri hivatal előtt
Személyek[szerkesztés]
- Itt született Vörösmarty Mihály (1800–1855), költő, író
- Itt született Fekete János (1817–1877) főjegyző, levéltáros, költő.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Kápolnásnyék, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
- ↑ 2007. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról. Magyar Közlöny 2007. évi 121. szám. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2007. szeptember 17. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
- ↑ Településismertető. velencei-to.hu. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
További információk[szerkesztés]
|
|||||||
