Kápolnásnyék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kápolnásnyék
Kápolnásnyék címere
Kápolnásnyék címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Gárdonyi
Kistérség Gárdonyi
Jogállás község
Polgármester Dr. Farsang Zoltán József[1]
Irányítószám 2475
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 3553 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 84,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 128[3] m
Terület 41,50 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj Velencei-medence[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kápolnásnyék (Magyarország)
Kápolnásnyék
Kápolnásnyék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 44″, k. h. 18° 41′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 44″, k. h. 18° 41′ 38″
Kápolnásnyék (Fejér megye)
Kápolnásnyék
Kápolnásnyék
Pozíció Fejér megye térképén
Kápolnásnyék weboldala

Kápolnásnyék község Fejér megyében, a Gárdonyi járásban. A környező településekhez hasonlóan komoly gazdasági fejlődést mutat a rendszerváltást követő időkben. Hozzá tartozik Pettend, amely szintén dinamikusan gyarapszik.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen keresztülfolyik a Bágyom-ér, amely a Velencei-tóba torkollik.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kápolnásnyék az 17801784 között készített jozefiniánus topográfiai térképen
Kápolnásnyék az 18061869 között készített franciskánus topográfiai térképen
Kápolnásnyék az 18721884 között készített ferencjózsefi topográfiai térképen

A környéken előkerült bronzkori leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban lakott volt.

A település neve a honfoglaláskori Nyék törzs nevéből származik, amelynek egyik mellékága lakhatta a települést. Koppány legyőzése után Nyék feltehetőleg királynéi birtok lett. Első írásos említése 1193-ból származik Neck néven. Később Kápolnás Nyék, Káposztás Nyék, illetve Fertőfő Nyék néven is említik, de a Buda és Fehérvár közötti úttól délre fekvő település nem tett szert különösebb jelentőségre. A török időkben a határvidéken fekvő falut komolyan sújtotta a kettős adóztatás (A Magyar Királyság és a Török Birodalom is beszedte adóit), így népessége megcsappant, és az 1543. évi török hadjárat során lakatlanná is vált.

A falu csak 1772 körül kezdett újra benépesedni. Itt született 1800. december 1-jén Vörösmarty Mihály. A 19. század során Alsó és Felső Nyék néven két részből állt. A település fejlődésére a Déli Vasút 1861-es átadása sem jelentett különösebb hatást.

Mai arculatát az 1930-as években nyerte el, amikor a fellendülő velencei-tavi idegenforgalom kereskedelmi és szolgáltató bázisává vált. Ebben az időszakban telefonközponttal, csendőrőrssel, körzeti orvosi rendszerrel, vasútállomással és malommal gyarapodott a település.

A fejlődést a II. világháború visszavetette (nagy páncélos csaták voltak a község területén és környékén), a lakosság jelentős része kihalt, és a település elmaradt a környék többi településétől. Az 1970-es-1980-as években a velencei nagyközségi közös tanács igazgatta a falut.

Függetlenségét 1990-ben nyerte vissza, és komoly fejlődésnek indult, így ismét a Velencei-tó idegenforgalmának egyik háttérbázisává vált, ahol számos új kereskedelmi és szolgáltató létesítmény jött létre, és az infrastruktúra is gyors ütemben fejlődött.[6]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település jelenleg komoly fejlődést mutat gazdasági téren. Az ebből származó bevételeket nagyrészt az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. A községben mezőgazdasági és építőipari szaküzletek szolgálják ki a környékbeli lakosokat, malom is működik itt.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 7-es főút és az M7-es autópálya között fekszik, a térség közlekedési központja saját autópálya-lehajtóval. Vasútállomása része a Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár-vasútvonalnak. Ide futnak be Vereb és a Velencei-tó északi partja felől érkező autóbuszjáratok is.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község iskolája, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, közel 700, a környező településekről is érkező, tanulót oktat.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum épülete a költő szobrával
Ettől jobbra állt Vörösmarty szülőháza
  • Vörösmarty Mihály szülőháza helyén emlékmúzeum, a településtől délre, amely egyben kovácsmúzeum is
  • Helytörténeti kiállítás
  • Református templom
  • Halász-kastély
  • Református községi temető
  • A Hősök terén lévő első világháborús emlékmű, második világháborús emléksír, 1956-os kopjafa
  • Millecentenáriumi emlékmű
  • 1848-as emlékmű a polgármesteri hivatal előtti téren
  • A polgármesteri hivatal falán a községi címer és a Vörösmarty család címere
  • Vörösmarty Mihály szobra a Vörösmarty parkban
  • Bartók Béla szobra a róla elnevezett utca terén
  • 2009-től Trianon-gyászemlékmű a polgármesteri hivatal előtt

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Kápolnásnyék, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  6. Településismertető. velencei-to.hu. (Hozzáférés: 2008. július 31.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]