Baracska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baracska
Baracska légifotó.jpg
A baracskai Nagyhalom légifotója
Baracska címere
Baracska címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Martonvásári
Kistérség Ercsi
Jogállás község
Polgármester Boriszov Zoltán[1]
Jegyző Szeleczkyné Szabó Katalin[2]
Irányítószám 2471
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 2681 fő (2014. jan 1.)[3]
Népsűrűség 69,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 142[4] m
Terület 39,68 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[5][6]
Földrajzi középtáj Mezőföld[5][6]
Földrajzi kistáj Vál-víz síkja[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baracska (Magyarország)
Baracska
Baracska
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 14″, k. h. 18° 45′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 14″, k. h. 18° 45′ 25″
Baracska (Fejér megye)
Baracska
Baracska
Pozíció Fejér megye térképén
Baracska weboldala

Baracska község Fejér megyében, a Martonvásári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye délkeleti részén, a Váli-víz mellett fekvő település.

Martonvásár 3,5 km, Vál 9,5 km, Alcsútdoboz 18 km, Bicske 25 km távolságra található.

Vonattal elérhető a Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baracska és környéke már az ókorban is lakott helynek számított, a falu északi részén előkerült nagyszámú római korból származó lelet alapján.

A település Bojta kun (kabar) vezértől származtatott Baracska nemzetség fészke.

Neve már 1212-ben felbukkan oklevélben, ekkor Boroksa alakban írták, és már templomos hely volt. Itt épült fel a Baracska nemzetség Mindenszentek tiszteletére épült monostora.

1212-ben Baran fia Ipolit itteni saját egyházának (eccl-e sue, quam in pr-o nomine Boroksa construxit in honore…) adta baracskai birtokát és a hozzá tartozó földekkel, szolgákkal, s állatokkal együtt, s végül ajándékozott még három ezüst serleget is, 7 M súlyban.

Ez a nemzetségi azonban a tatárjárás alatt elpusztult, mivel többé nincs említve.

1289 táján Baracskai Pál fiai pereskednek Kartali Jaakkal és Berki Tamással.

A középkorban nemesi birtokosok lakták, a török kortól pusztává vált.

Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Baracskáról: "Baracska, puszta, Székes-Fejér vgyében, Martonvásár és Velencze közt a budai országútban, 379 kath., 1018 ref., 12 evang., 41 zsidó lak. Ref. anyaekklézsia. Nagy termékeny határ. F. u. Pázmándy, Szűcs, Roboz, Kenessy, Hollósy, Kazay, Domokos, s m t."

1850 májusában Vörösmarty Mihály házat és földet vásárolt a községhez tartozó Szentivánpusztán. 1853 tavaszáig tartózkodott itt, itt írta „Előszó" című költeményét.

Közigazgatási területén 1945 óta büntetés-végrehajtási munkáltatást szolgáló állami tulajdonú gazdaság üzemel. Itt működik a Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom – Klasszicista stílusban épült a XIX. században. 1944-45-ben leégett, majd 1957-58-ban eredeti formájában állították helyre. Három harangja van.
  • Vörösmarty Mihály emlékműve.
  • Baracska-Annamajorban található a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet[7][8]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Baracska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  2. Polgármesteri hivatal, Baracska (magyar nyelven). polgarmesterihivatal.helyek.eu. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  4. Baracska, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  5. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  7. az Intézet honlapja
  8. A BARACSKAI ORSZÁGOS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZET ÉS AZ ANNAMAJORI KFT. TÖRTÉNETE (magyar nyelven). KDOBVI, 2002

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]