Nagykarácsony
| Nagykarácsony | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség | Dunaújvárosi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Scheier Zsolt[1] | ||
| Irányítószám | 2425 | ||
| Körzethívószám | 25 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1384 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 45,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 30,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagykarácsony
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nagykarácsony
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| Nagykarácsony weboldala | |||
Nagykarácsony község Fejér megyében, a Dunaújvárosi kistérségben. Országos ismertséget ad a településnek, hogy a karácsonyi ünnep előtt különleges ünnepi képeslapot lehet küldeni, melyet ez alkalomra szóló postai bélyegző lenyomattal érvényesít a postahivatala.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Fejér megye déli részén, a Mezőföldön fekvő település. Baracs 10 km, Sárbogárd 14 km, Cece 19 km, Dunaújváros 19 km, Solt 23 km távolságra található.
Vasúton a Dunaújváros–Mezőfalva–Rétszilas vasútvonalon érhető el Nagykarácsony.
[szerkesztés] Története
Nagykarácsony őslakóiról írott és tárgyi emlékek csekély számban maradtak ránk.[3]
A település történelme a Magyarországon megtelepedett kunokhoz kapcsolódik.[3] A vad életformához szokott népnek idegen volt az amit a keresztény tanok hirdettek és ragaszkodtak a pogányságukhoz.[3] Ezért a nagyurak ellenségesen fogadták őket és kiűzték őket az ország területéről.[3]
A településről az első írásos emlék a 13. századból maradt fenn, IV. Béla király idejéből.
A tatárjárás után a kunokat IV. Béla ismét visszatelepítette.[3] Az uralkodása alatt sikerült a megkeresztelkedésük és a kunok 7 nemzetsége 7 székké szerveződött.[3] Egy részük Előszállás, Karácsonyszállás és Perkáta térségében lelt új otthonra.[3]
A legeltető, pásztorkodók, állattenyésztéssel foglalkozó nomádokra jellemző életmódot 2 évszázadon keresztül űzték.[3]
Az 1702-es összeírás szerint Karácsonyszállás, mint falu szerepel.[3] Ebben az időben Magyarországon kisebb cisztercita kolostorok épültek, így az 1750-es évek környékén kápolna létesült.[3] Az 1800-as évektől a rend már a Zirci apátság szervezetében működött. [3]
Marhapásztorok, summások, cselédek építették az első tanyákat.[3] Ősz táján a nyájat áthozták a Dunán Előszállás környékére és karácsonyig itt legeltették állataikat.[3] Ekkor összegyűltek Karácsonyszálláson és ünnepeltek.[3] Az uradalmi intéző ellenőrizte, eleget tesznek-e vallási kötelezettségeiknek.[3] Erre az apát külön rendeletet is hozott létre. Máig is élő népszokást hagytak a helybéliekre, a pásztorkodást.[3]
A falu 1952-ben alakult Előszállás község (Nagy)Karácsonyszállás nevű részéből és néhány közeli pusztából, majorságból. A szállások, pedig 1953-ban végleg megszűntek.[3] Az egykori summások Heves megyéből a jó termőföldjéről ismert Nagykarácsonyba települtek, így a letelepültek és a őslakosok egy falu hoztak létre.[3]
Ekkor dőlt el a keresztség. Így lett a kis falu neve Nagykarácsony.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Magyar Posta
A Magyar Posta minden karácsonyi ünnep előtt – az ország minden részéből érkező – postai képeslapot különleges (alkalmi) postai bélyegző lenyomattal lát el az ideiglenesen működő postahivatali részlegben.[4]
[szerkesztés] Mikulásház
A Magyar Posta 1994-ben alkotópályázatot tűzött ki általános iskolások részére "Tervezz karácsonyi bélyeget!" címmel.[4] A győztesek jutalma a díjak mellett nagykarácsonyi táborozás volt a következő esztendőben.[4] Ekkor született meg az ötlet, hogy a magyar Mikulás Nagykarácsonyban lakjon.[4] Így, a nagykarácsonyi önkormányzat és a Magyar Mikulás Alapítvány együttműködésével egy üresen álló épületet béreltek ahol 1995-ben megnyílt a Mikulás ház.[4]
A Mikulásház az első években nagy sikert aratott, mivel az 1 hónapig működő Mikulásházat 2500-an látogattak meg az ország minden tájáról.[4] Ezután a ház látogatottsága folyamatosan nőtt, 1996-ban 6000-en, 1997-ben pedig 10000-en látogattak el a Mikulás otthonába.[4]2006-ban a Mikulsáházhoz kapcsolódó programsorsorozat elérte a 15000 főt, vagyis a befogadóképességének a mezsgyéjét.[4] Azóta a létszám döntően nem változott, a megnövekedett kereslet kielégítésére azonban szükségessé vált a projekt kibővítésnek az előkészítése.[4] Részben a ház sikerének köszönhető hogy Nagykarácsony lett a Mikulás-levelezés központja.[4]
2010. november 5.-én 250 gyermeket vártak szeretettel a nagykarácsonyi Mikulásháznál, akiket a vörösiszap katasztrófa és a 2010-es árvizek érintetek.[5] A gyerekek egész napos programsorozaton vehettek részt, ahol bekukkanthattak a Mikulás dolgozószobájába, bohóc- és varázslóműsor, bábjáték, játszóház szórakoztatta őket, valamint elsőként próbálhatták ki a szalmalabirintust.[5] A gyerekek kiderítették, hogy a magyar Mikulásnak nem rénszarvasai, hanem dámvadjai vannak, továbbá, hogy a kedvenc étele a nokedli pörkölttel.[5]
[szerkesztés] Képgaléria
-
Római katolikus templom
-
Római katolikus templom
-
A zirci ciszterci apátság címere a templomon
-
Népi lakóház
-
Magtár, épült 1896-ban
-
Vadászlak
-
Óvoda
-
Posta
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
- ↑
- ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Nagykarácsony rövid története nagykaracsony.hu (Hozzáférés: 2010. december 6.)
- ^ a b c d e f g h i j Nagykarácsony látnivalói (Hozzáférés:2010. november 27.)
- ^ a b c Mesefalva Árvíz- és vörösiszap károsult gyermekek vendégeskedtek a Mikulásnál mikulasfalva.com, 2010. november 6. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
