Nagykarácsony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykarácsony
Nagykarácsony címere
Nagykarácsony címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség Dunaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Scheier Zsolt[1]
Irányítószám 2425
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 1335 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 45,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 135[3] m
Terület 30,46 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj Közép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykarácsony  (Magyarország)
Nagykarácsony
Nagykarácsony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 010″, k. h. 18° 46′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 010″, k. h. 18° 46′ 25″
Nagykarácsony  (Fejér megye)
Nagykarácsony
Nagykarácsony
Pozíció Fejér megye térképén
Nagykarácsony weboldala

Nagykarácsony község Fejér megyében, a Dunaújvárosi kistérségben. Országos ismertséget ad a településnek, hogy a karácsonyi ünnep előtt különleges ünnepi képeslapot lehet küldeni, melyet ez alkalomra szóló postai bélyegző lenyomattal érvényesít a postahivatala.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye déli részén, a Mezőföldön fekvő település. Baracs 10 km, Sárbogárd 14 km, Cece 19 km, Dunaújváros 19 km, Solt 23 km távolságra található.

Vasúton a DunaújvárosMezőfalvaRétszilas vasútvonalon érhető el Nagykarácsony.

Településrésze Szőlőhegy, mely Nagykarácsony centrumától 3 kilométerre fekszik, déli irányban. 2011-es adatok szerint Szőlőhegy lakónépessége 0 fő, a lakások száma 0, a nem lakott üdülők száma 19.[6] Vasúti megállóhely van Szőlőhegy határában. Itt halad el a 43-as számú (Mezőfalva–Rétszilas) vasútvonal.[7]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykarácsony őslakóiról írott és tárgyi emlékek csekély számban maradtak ránk.[8]

A település történelme a Magyarországon megtelepedett kunokhoz kapcsolódik. A vad életformához szokott népnek idegen volt az amit a keresztény tanok hirdettek és ragaszkodtak a pogányságukhoz. Ezért a nagyurak ellenségesen fogadták őket és kiűzték őket az ország területéről.[8]

A településről az első írásos emlék a 13. századból maradt fenn, IV. Béla király idejéből.

A tatárjárás után a kunokat IV. Béla ismét visszatelepítette. Az uralkodása alatt sikerült a megkeresztelkedésük és a kunok 7 nemzetsége 7 székké szerveződött. Egy részük Előszállás, Karácsonyszállás és Perkáta térségében lelt új otthonra.[8]

A legeltető, pásztorkodók, állattenyésztéssel foglalkozó nomádokra jellemző életmódot 2 évszázadon keresztül űzték.

Az 1702-es összeírás szerint Karácsonyszállás, mint falu szerepel. Ebben az időben Magyarországon kisebb cisztercita kolostorok épültek, így az 1750-es évek környékén kápolna létesült. Az 1800-as évektől a rend már a Zirci apátság szervezetében működött. [8]

Marhapásztorok, summások, cselédek építették az első tanyákat. Ősz táján a nyájat áthozták a Dunán Előszállás környékére és karácsonyig itt legeltették állataikat. Ekkor összegyűltek Karácsonyszálláson és ünnepeltek. Az uradalmi intéző ellenőrizte, eleget tesznek-e vallási kötelezettségeiknek. Erre az apát külön rendeletet is hozott létre. Máig is élő népszokást hagytak a helybéliekre, a pásztorkodást.[8]

A falu 1952-ben alakult Előszállás község (Nagy)Karácsonyszállás nevű részéből és néhány közeli pusztából, majorságból. A szállások, pedig 1953-ban végleg megszűntek. Az egykori summások Heves megyéből a jó termőföldjéről ismert Nagykarácsonyba települtek, így a letelepültek és a őslakosok egy falu hoztak létre.[8]

Ekkor dőlt el a keresztség. Így lett a kis falu neve Nagykarácsony.[8]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar Posta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Posta minden karácsonyi ünnep előtt – az ország minden részéből érkező – postai képeslapot különleges (alkalmi) postai bélyegző lenyomattal lát el az ideiglenesen működő postahivatali részlegben.[9]

Mikulásház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Posta 1994-ben alkotópályázatot tűzött ki általános iskolások részére "Tervezz karácsonyi bélyeget!" címmel. A győztesek jutalma a díjak mellett nagykarácsonyi táborozás volt a következő esztendőben. Ekkor született meg az ötlet, hogy a magyar Mikulás Nagykarácsonyban lakjon. Így, a nagykarácsonyi önkormányzat és a Magyar Mikulás Alapítvány együttműködésével egy üresen álló épületet béreltek ahol 1995-ben megnyílt a Mikulás ház.[9]

A Mikulásház az első években nagy sikert aratott, mivel az 1 hónapig működő Mikulásházat 2500-an látogattak meg az ország minden tájáról. Ezután a ház látogatottsága folyamatosan nőtt, 1996-ban 6000-en, 1997-ben pedig 10000-en látogattak el a Mikulás otthonába.2006-ban a Mikulásházhoz kapcsolódó programsorsorozat elérte a 15000 főt, vagyis a befogadóképességének a mezsgyéjét. Azóta a létszám döntően nem változott, a megnövekedett kereslet kielégítésére azonban szükségessé vált a projekt kibővítésnek az előkészítése. Részben a ház sikerének köszönhető hogy Nagykarácsony lett a Mikulás-levelezés központja.[9]

2010. november 5-én 250 gyermeket vártak szeretettel a nagykarácsonyi Mikulásháznál, akiket a vörösiszap katasztrófa és a 2010-es árvizek érintetek. A gyerekek egész napos programsorozaton vehettek részt, ahol bekukkanthattak a Mikulás dolgozószobájába, bohóc- és varázslóműsor, bábjáték, játszóház szórakoztatta őket, valamint elsőként próbálhatták ki a szalmalabirintust. A gyerekek kiderítették, hogy a magyar Mikulásnak nem rénszarvasai, hanem dámvadjai vannak, továbbá, hogy a kedvenc étele a nokedli pörkölttel.[10]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Nagykarácsony, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  6. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  7. 43 Mezőfalva–Rétszilas (magyar nyelven). vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  8. ^ a b c d e f g Nagykarácsony rövid története (php). nagykaracsony.hu. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  9. ^ a b c Nagykarácsony látnivalói (php). nagykaracsony.hu. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  10. Mesefalva Árvíz- és vörösiszap károsult gyermekek vendégeskedtek a Mikulásnál (html). mikulasfalva.com, 2010. november 6. (Hozzáférés: 2012. július 11.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]