Dunakiliti
| Dunakiliti | |||
 |
|||
| Légifotó a kastélyszállóról | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Mosonmagyaróvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szokoli Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 9225 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1853 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 55,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 33,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dunakiliti
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Dunakiliti
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,9661°, k. h. 17,2884° | |||
| Dunakiliti weboldala | |||
Dunakiliti (horvátul Kliće[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A községet a felső Szigetköz Öreg-Dunához közeli oldalán találhatjuk meg. A Dunán néhány kilométerre felette kialakított víztározó és zsiliprendszer torzó maradt. A szlovákiai határállomástól és Mosonmagyaróvártól egyenlő távolságra (8–10 km-re) fekszik. A térség egyik jelentősebb települése. Közvetlen kapcsolatban van doborgazszigeti "üdülőparadicsommal". A falu nagy területen fekszik a Duna korábbi szerteágazó vízfolyásai miatt.
Története [szerkesztés]
Dunakiliti jelenlegi helyén, talán éppen a mai főutcán is vízfolyások voltak, a Duna-medrek egykori kalandozásának bizonyítékai a kutak mélyéről előkerült halászeszközök és egy erdő földjéből előkerült hajóroncs. A halászó, favágó, szénégető őslakosok számlájára írható az erdők korai nagymértékű pusztulása.
A község első okleveles említése 1165-ben egy Kelud nevű birtokos nemességével kapcsolatos, de a hagyomány beszél egy Kilit nevű pozsonyi várjobbágyról és az első kápolna védőszentjéről, Szent Cletos Kilit pápáról, mint névadóról. Dunakiliti folyó menti kulcspozíciójából következtettek török szóeredetre (kilit = kulcs) is.
Az igazolhatóan Árpád-kori eredet után évszázadokig nem történt említés a községről, a középkorvégi Frauendorf (Asszonyfalva) elnevezés a környék török korabeli általános pusztulására utal, amikor az elnéptelenedett falvakat németekkel telepítették be, illetve más feltevés szerint a csatákban részt vevő és az itthon maradt szigeteken megbúvó férfiak hiányában csak nőket és gyermekeket lehetett látni a faluban.
Az 1883-ig Pozsony vármegyéhez tartozó községet akkoriban Mosony-Kilitinek is nevezték. Tiszta magyar etnikumú lakossága emberemlékezet óta a vagyonosabb gazdaosztályhoz tartozott. Népes községként említi az 1673. évi összeírás is, amelynek anyaegyházához több fília is tartozott.
Említésre méltóak történelmi neveket viselő földesurai: a Lipthayak, a Héderváryak, az Illésházyak. Utolsó birtokosai a „szegények orvosának” nevezett, 2003. március 23-án boldoggá avatott herceg Batthyány-Strattmann László családja.
A család 1858-62 között épített kastélyát szép park övezte, a 900 m² alapterületű épületben jelenleg iskola működik. A kastély berendezését a második világháború után a község lakosai a könyvtárral együtt elégették. A vak gyűlölet leginkább a háborús bűnösként kivégzett gr. Pálffy Fidél nyilaskeresztes volt földművelésügyi miniszter személyének szólt, akinek édesanyja Batthyány Erzsébet volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Princes Palace-kastély - Az új "kastélyszálló"
- A szigetközi flóra és fauna
- A félbemaradt duzzasztómű kapuja
- horgászás és vízitúrázás a Zátony-Dunaágban
Híres dunakilitiek [szerkesztés]
- Cséfalvay Pál (1934–2010), az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Dunakiliti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
További információk [szerkesztés]
|
|||||
