Dunakiliti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunakiliti
250px
Dunakiliti címere
Dunakiliti címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Mosonmagyaróvári
Jogállás község
Polgármester Szokoli Sándor[1]
Irányítószám 9225
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1862 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 55,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunakiliti  (Magyarország)
Dunakiliti
Dunakiliti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 58″, k. h. 17° 17′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 58″, k. h. 17° 17′ 18″
Dunakiliti  (Győr-Moson-Sopron megye)
Dunakiliti
Dunakiliti
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Dunakiliti weboldala

Dunakiliti (horvátul Kliće[3], németül Frauendorf) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban. Nem összetévesztendő Balatonkilitivel.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községet a felső Szigetköz Öreg-Dunához közeli oldalán találhatjuk meg. A Dunán néhány kilométerre felette kialakított víztározó és zsiliprendszer torzó maradt. A szlovákiai határállomástól és Mosonmagyaróvártól egyenlő távolságra (8–10 km-re) fekszik. A térség egyik jelentősebb települése. Közvetlen kapcsolatban van doborgazszigeti "üdülőparadicsommal". A falu nagy területen fekszik a Duna korábbi szerteágazó vízfolyásai miatt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunakiliti jelenlegi helyén, talán éppen a mai főutcán is vízfolyások voltak, a Duna-medrek egykori kalandozásának bizonyítékai a kutak mélyéről előkerült halászeszközök és egy erdő földjéből előkerült hajóroncs. A halászó, favágó, szénégető őslakosok számlájára írható az erdők korai nagymértékű pusztulása.

A község első okleveles említése 1165-ben egy Kelud nevű birtokos nemességével kapcsolatos, de a hagyomány beszél egy Kilit nevű pozsonyi várjobbágyról és az első kápolna védőszentjéről, Szent Cletos Kilit pápáról, mint névadóról. Dunakiliti folyó menti kulcspozíciójából következtettek török szóeredetre (kilit = kulcs) is.

Az igazolhatóan Árpád-kori eredet után évszázadokig nem történt említés a községről, a középkorvégi Frauendorf (Asszonyfalva) elnevezés a környék török korabeli általános pusztulására utal, amikor az elnéptelenedett falvakat németekkel telepítették be, illetve más feltevés szerint a csatákban részt vevő és az itthon maradt szigeteken megbúvó férfiak hiányában csak nőket és gyermekeket lehetett látni a faluban.

Az 1883-ig Pozsony vármegyéhez tartozó községet akkoriban Mosony-Kilitinek is nevezték. Tiszta magyar etnikumú lakossága emberemlékezet óta a vagyonosabb gazdaosztályhoz tartozott. Népes községként említi az 1673. évi összeírás is, amelynek anyaegyházához több fília is tartozott.

Említésre méltóak történelmi neveket viselő földesurai: a Lipthayak, a Héderváryak, az Illésházyak. Utolsó birtokosai a „szegények orvosának” nevezett, 2003. március 23-án boldoggá avatott herceg Batthyány-Strattmann László családja.

A család 1858-62 között épített kastélyát szép park övezte, a 900 m² alapterületű épületben jelenleg iskola működik. A kastély berendezését a második világháború után a község lakosai a könyvtárral együtt elégették. A vak gyűlölet leginkább a háborús bűnösként kivégzett gr. Pálffy Fidél nyilaskeresztes volt földművelésügyi miniszter személyének szólt, akinek édesanyja Batthyány Erzsébet volt.

Nyelvjárás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetközi nyelvjárás, a felső Szigetközben sajátos szavakat képezett. Ezeket a szavakat, főként Dunakilitin, Dunaszigeten használják. Ilyen szavak például:

Dunakiliti Palace.jpg
  • muró (melléknév) = ügyetlen
  • gónó (melléknév) együgyű
  • genegó (melléknév) = együgyű
  • meringülő (főnév) = merőkanál
  • mosolog (ige) = mosolyog

Jellemző a térségre a mássalhangzók elhagyása, főképp megfigyelhető ez az "l" betű lehagyásával. Például:

  • nyóc (számév) = nyolc

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Princes Palace-kastély - Az új „kastélyszálló
  • A szigetközi flóra és fauna
  • A félbemaradt duzzasztómű kapuja
  • Horgászás és vízitúrázás a Zátonyi-Duna-ágban
  • Boldog Batthyány-Strattmann László-ereklye

Híres dunakilitiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dunakiliti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]