Sárkány-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárkány-tó
Országok  Magyarország
Hely Fejér megye
Települések Sárkeresztúr
Elhelyezkedése
Sárkány-tó (Magyarország)
Sárkány-tó
Sárkány-tó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 10″, k. h. 18° 32′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 10″, k. h. 18° 32′ 53″

A Sárkány-tó Sárkeresztúr határán terül el, az Őssárvíz és az ős-Balaton árkának maradványa.

Ma e területet nézve már kevésbé hihető, hogy alig két évszázaddal ezelőtt itt hatalmas mocsár és nádrengeteg, a nagy füzesekben népes vízimadár világ volt. Tavasszal, olvadás után szélessége a több kilométert is elérte. Nagyon sok esetben a tengeri halak tömegével úsztak rajta. E mocsár lacsapolásával az 1790-es években próbálkoztak, de az eredményt hozó nagyszabású munkálatokat csak 1821-1827 között végezték el.

Beszédes József mérnök nevéhez fűződik a Sárvíz szabályozása. Szabályozás előtt az átkelés a túlsó partra dereglyékkel történt. Két átkelő, Battyában és Cecén volt. A nagymérvű lecsapolás helyén rendszerint szikes, terméketlen területek szoktak kialakulni. Így elképzelhető, hogy a Sárkány-tó is a lecsapolás után alakult ki, s ebben szerepet játszott talajának az átlagnál nagyobb, szikes, sós tartalma. Az idők múlásával a szik a felszínre tört.

A tónak az idők folyamán saját élővilága alakult ki, alkalmazkodva a környezetéhez. Állítólag a tónak 50-60 éve volt még forrása. Ősszel, tavasszal (a madárvonulások idején), ha van benne víz, a Sárkány-tó valóságos madárszálloda. Volt idő, mikor a tó medrén fúrásokat terveztek, hogy a víz tömege megnőjön. Benne kitűnően tenyésznek az apró rákocskák, férgek, lárvák, eltartva eleséggel a helyben fészkelő és a vándor, pihenő madarakat. A Sárkány-tó a Dunántúlon egyedi, a Duna-Tisza közi szikes puszták világához hasonlítható. Tipikus sziki jelleget tükröző növény és rovarvilág található itt. A Sárkány-tó a Sárvíz-völgy ornitológiailag kiemelkedő jelentőségű szikes tava; a sótűrő vegetáció, valamint a gulipán, a gólyatöcs és a széki lile otthona.

Különlegességnek számít a hazánkban ritka bagolyfű. A terület értéke a rendkívül gazdag faj- és egyedszámot képviselő guvat, a nagy goda, a cankó és vízicsibe. A szárnyas ragadozók közül említésre méltó a parlagi sas, a vándorsólyom, a kék vércse, a kis sólyom, a kígyászölyv. A terület madártömegében a szegedi Fehér-tóhoz hasonlítható. A sárkeresztúri Sárkány-tó 1987-ben fokozottan védett országos jelentőségű természetvédelmi terület lett, madárvilága fokozott óvása érdekében.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sárkeresztúr története (Összeállította: Jancsó István)