Fehér nyár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fehér nyár
Populus alba
Populus alba
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Rosidae
Rend: Malpighiales
Család: Fűzfafélék (Salicaceae)
Nemzetség: Nyárfa (Populus)
Faj: P. alba
Tudományos név
Populus alba
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fehér nyár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér nyár témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér nyár témájú kategóriát.

A fehér nyár a fűzfafélék családjába tartozó kétlaki lombhullató fafaj. Őshonos Észak-Afrikában, Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú területein. Kedveli a nedves területeket, gyakran vízpartokon nő. [1] [2] [3] [4]

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

15-30 m magasra növő széles koronájú fa. Kérge sima, szürkésfehér vagy zöldesfehér színű, jellegzetes rombusz alakú sötét foltokkal a fiatal fákon, amelyek feketéssé és repedezetté válnak idősebb korban. A fiatal hajtások és rajtuk a rügyek gyapjasak. A levelek 4-15 cm hosszúak, 5 karéjúak, kihajtáskor mindkét oldalon szőrösek; ez a színi oldalon hamar eltűnik de a fonáki rész a szőrök miatt fehér marad. A gyorsan növő fiatal fákon mélyen karéjosak a levelek, a lassabban növő idősebb fákon kevésbé mélyen karéjosak. A virágok kora tavsszal barkákban nyílnak, 5-8 cm hosszúak; a porzós barkák szürkék sötétpiros porzószálakkal, a termős barkák szürkészöldek, 8-10 cm hosszúak, szélbeporzásúak. Mindkét nemű barka murvalevele világosbarna. Termése tok, magjai repítőszőrösek, szél által terjednek; tavasz végén-nyár elején érnek be. [2][5][6]

Hibridek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rezgő nyárral (Populus tremula) alkotott hibridje a szürke nyár (Populus × canescens). Ennek leveleit vékony molyhos szőrzet borítja, amelyek sokkal kevésbé mélyen karéjosak mint a fehér nyár levelei. A molyhosság a szürke nyár esetében elég gyorsan eltűnik, valamint kérge gyorsabban válik érdessé. [7] Nagyon erőteljes fa, eléri a 40 m-es magasságot (törzsének átmérője jóval nagyobb, mint bármelyik szülőé). A legtöbb termesztett példány porzós, de a természetben termős példányok is előfordulnak.[2]

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dísznövényként felhasználják, valamint sótűrése miatt tengerparti homokbuckák fásítására is.

Populus alba 'Pyramidalis' (syn. Populus bolleana) nevű kúpos alakú fajtáját, amely Turkesztánból származik, parkokba ültetik.[2]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Populus alba című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Flora Europaea: Populus alba
  2. ^ a b c d Rushforth, K. (1999). Trees of Britain and Europe. Collins ISBN 0-00-220013-9.
  3. USDA GRIN taxonomy
  4. Webb, C. J.; Sykes, W. R.; Garnock-Jones, P. J. 1988: Flora of New Zealand. Vol. IV. Naturalised Pteridophytes, Gymnosperms, Dicotyledons. 4. Christchurch, New Zealand, Botany Division, D.S.I.R.
  5. Flora of NW Europe: Populus alba
  6. Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 133. o (2001). ISBN 963 19 2183 2 
  7. N. Vermeulen. Fák és cserjék enciklopédiája. Budapest: Ventus Libro Kiadó, 49-50. o (2005). ISBN 963 9546 50 X 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]