Nagy póling

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy póling
 A nagy póling hangja  Sajnáljuk, a böngésződben vagy le van tiltva a JavaScript, vagy nincs egyetlen támogatott lejátszója sem. Letöltheted a klipet, vagy letölthetsz egy lejátszót a böngészőben való megtekintéshez.

A nagy póling hangja
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Numenius
Faj: N. arquata
Tudományos név
Numenius arquata
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy póling témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy póling témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy póling témájú kategóriát.

A repülés közben

A nagy póling vagy szélkiáltó (Numenius arquata) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában és Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába is. Mindig víz közelében található, mocsaraknál, sekély vízű tavaknál, réteken és legelőkön él.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Numenius arquata arquata
  • Numenius arquata orientalis
  • Numenius arquata suschkini

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 80-100 centiméteres, testtömege 540-1300 gramm. A tojó nagyobb és testesebb, mint a hím. A tojó csőre hosszabb, a hímé hajlottabb.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Férgekkel, rovarokkal, csigákkal és békákkal táplálkozik, de megeszi a bogyókat és magvakat is.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A földre rakja növényi anyagokból készített fészkét. Fészekalja 3-6 barna foltos, piszkoszöld tojásból áll. A szülők felváltva kotlanak 29 napig. A kikelt fiókák csőre még rövid és egyenes, 70-80 nap múlva éri el a végleges méretét és görbületét.

Az egyszerű fészekben átlag 4 tojás található

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendszeres fészkelő, februártól-novemberig tartózkodik a fészkelőhelyén.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 forint.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]