Mészöly Géza (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mészöly Géza

Született1844. május 18.
Sárbogárd
Meghalt1887. november 11. (43 évesen)
Jobbágyi
SírhelyFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Géza témájú médiaállományokat.

Sárbogárdi Mészöly Géza (Sárbogárd, 1844. május 18.Jobbágyi, 1887. november 11.) magyar festő.

Élete[szerkesztés]

Nemesi családban született. Apja, Mészöly Imre törvényszéki bíró, anyja Kenessey Juliánna volt. A sárbogárdi elemi iskola elvégzése után Hajdúszoboszlón végezte el a gimnázium alsó osztályait, majd a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Már diákkorában sokat rajzolt és festett. Tehetségét Kallós Kálmán, a debreceni rajztanára fedezte fel, s ő biztatta a művészi pályára. A gimnázium befejezése után szülei ösztönzésére a debreceni jogakadémián tanult, majd 1866-ban átiratkozott a pesti egyetemre.

Balatoni halásztanya 1877
Mészöly Géza festőművész portréja. Pollák Zsigmond metszete
Faluvége 1877

Malonyai Dezső, a Művészet folyóiratban megjelent cikkében részletesen leírja Mészöly Géza pályafutásának kezdetét.[1] Ligeti Antal, a képtár őre, 1867-ben felfigyelt egy fiatal fiúra, aki a múzeumban festők képeit másolgatta. Ligeti segítségével került ki Bécsbe, ahol az Akadémia növendéke lett, tanulmányait 1872-ben fejezte be. 1873-ban átköltözött Münchenbe, ahol saját műterme volt. 1882-ben Párizsban, majd 1885-től ismét Budapesten élt. Mészöly Géza tájképfestő volt, akinek munkássága főleg a Balatonhoz köthető. Előszeretettel festette a tájat, az ott élő embereket, halászkunyhókat. Képeit nagy gonddal és aprólékos kidolgozással alkotta. Művészete nagy hatással volt a későbbi tájfestőkre.

Patak partján 1877
Akarattyai magaspart

Tavasztól őszig az országot járta, kitűnő vázlatokat rajzolt, amelyeket aztán műhelyében télen naturalista stílusban kidolgozott, vázlatai a plein air stílust előlegezik, a számos szabadban tett megfigyelés, élmény hangulata rávetül kész képeire is, ettől képei bensőséges hangulatúak.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Debrecen látképe (1870),
  • Alföldi táj (1870),
  • Balatoni halásztanya (1877),
  • Sík vidék szénaboglyákkal,
  • Tanya,
  • Vadásztársaság,
  • Birkanyáj,
  • Lelőtt vadkacsa,
  • Őszi nap a Balatonon,
  • Balatonpart,
  • Kakas,
  • Chioggia,
  • Szigetvár.
Mészöly Géza sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-15. Gerenday-cég kivitelezésében.

Díjak (válogatás)[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mészöly Géza, Művészet, 1903. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 24.)

Források[szerkesztés]