Mészöly Géza (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mészöly Géza
Pállik Portrait of Géza Mészöly 1872.jpg
Született 1844. május 18.
Sárbogárd
Meghalt 1887. november 11. (43 évesen)
Jobbágyi
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Géza témájú médiaállományokat.
Mészöly Géza festőművész portréja. Pollák Zsigmond metszete
Faluvége 1877
Balatoni halásztanya 1877

Mészöly Géza (Sárbogárd, 1844. május 18.Jobbágyi, 1887. november 11.) magyar festő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemesi családban született. Apja, Mészöly Imre törvényszéki bíró, anyja Kenessey Juliánna volt. A sárbogárdi elemi iskola elvégzése után Hajdúszoboszlón végezte el a gimnázium alsó osztályait, majd a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Már diákkorában sokat rajzolt és festett. Tehetségét Kallós Kálmán, a debreceni rajztanára fedezte fel, s ő biztatta a művészi pályára. A gimnázium befejezése után szülei ösztönzésére a debreceni jogakadémián tanult, majd 1866-ban átiratkozott a pesti egyetemre.

Malonyai Dezső, a Művészet folyóiratban megjelent cikkében részletesen leírja Mészöly Géza pályafutásának kezdetét.[1] Ligeti Antal, a képtár őre, 1867-ben felfigyelt egy fiatal fiúra, aki a múzeumban festők képeit másolgatta. Ligeti segítségével került ki Bécsbe, ahol az Akadémia növendéke lett, tanulmányait 1872-ben fejezte be. 1873-ban átköltözött Münchenbe, ahol saját műterme volt. 1882-ben Párizsban, majd 1885-től ismét Budapesten élt. Mészöly Géza tájképfestő volt, akinek munkássága főleg a Balatonhoz köthető. Előszeretettel festette a tájat, az ott élő embereket, halászkunyhókat. Képeit nagy gonddal és aprólékos kidolgozással alkotta. Művészete nagy hatással volt a későbbi tájfestőkre.

Patak partján 1877
Akarattyai löszpart

Tavasztól őszig az országot járta, kitűnő vázlatokat rajzolt, amelyeket aztán műhelyében télen naturalista stílusban kidolgozott, vázlatai a plein air stílust előlegezik, a számos szabadban tett megfigyelés, élmény hangulata rávetül kész képeire is, ettől képei bensőséges hangulatúak.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Debrecen látképe (1870),
  • Alföldi táj (1870),
  • Balatoni halásztanya (1877),
  • Sík vidék szénaboglyákkal,
  • Tanya,
  • Vadásztársaság,
  • Birkanyáj,
  • Lelőtt vadkacsa,
  • Őszi nap a Balatonon,
  • Balatonpart,
  • Kakas,
  • Chioggia,
  • Szigetvár.
Mészöly Géza sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-15. Gerenday-cég kivitelezésében.

Díjak (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]