Bauhaus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Bauhaus logo
Bauhaus logo

A Bauhaus a 20. század legnagyobb hatású művészeti alkotóműhelye volt.

A Bauhaus épülete Dessauban
A Bauhaus épülete Dessauban

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Walter Gropius alapította 1919-ben, Weimarban. 1925-től Dessauban működött egészen addig, amíg a hatalomra jutott nácik be nem záratták (1933). Az ott kidolgozott eszmék, a műhely- és művészeti gyakorlat azonban az emigrációba kényszerülő művész-tanárok későbbi tevékenységének jóvoltából tovább élt. Így például Moholy-Nagy László Chicagóban megalapította az Új Bauhaust, New Yorkban pedig a szintén magyar Breuer Marcell lett az irányzat világhírű mestere. (Maga Gropius is az Egyesült Államokba költözött.)

A Bauhaus a szó szoros értelmében alkotóműhely volt. Iparművészetet, tárgyformálást (design), tipográfiát, fényképezést, sőt színházat és táncot is tanított. Céltudatos munkára nevelt. A művészi alkotás eszközeként elfogadta a gépet, az ipar és a technológia fontosságát. Az anyag ismeretén alapuló szerkesztőkészséget fejlesztette. A kor problémáit értő, a művészet iránt fogékony, széles látókörű, a környezet alakítására képes mestereket képzett.

A Budapest, Margit körút 15-17. alatti ház 1937-ben épült
A Budapest, Margit körút 15-17. alatti ház 1937-ben épült

[szerkesztés] Bauhaus-műhelyek és tanszékvezetők

Bauhaus-műhelyek Tanszékvezetők
Nyomdászat Lyonel Feininger
Üvegfestés Josef Albers, Johannes Itten
Fémműhely Johannes Itten, Moholy-Nagy László
Asztalosműhely Walter Gropius, Breuer Marcell
Szövés Georg Muche
Fotográfia Walter Peterhans
Falfestészet Oskar Schlemmer, Vaszilij Kandinszkij
Színpadtechnika Lothar Schreyer, Oskar Schlemmer
Könyvkötészet Paul Klee
Kerámiaművészet Gerhard Marcks
Építészet Walter Gropius, Hannes Meyer, Mies van der Rohe
Kiállítástervezés Joost Schmidt
Harmonizálástan Gertrud Grunow

[szerkesztés] Más híres tanárai

[szerkesztés] Magyarországi Bauhaus-építészek

[szerkesztés] Bauhaus Budapesten az 1930-as években

Az avantgard építészet kezdezdetei Magyarországon

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források és szakirodalom

A. Nemzetközi alapművek:

  • Magdalena Droste: Bauhus 1919-1933.(Bauhaus Archiv) Taschen/Vince K.2003. ISBN 3-8228-2584-0
  • Magdalena Droste: Bauhaus 1919-1933. Reform und Avantgarde. Taschen, Köln 2006. ISBN 3-8228-2222-1
  • Wend Fischer: Bau-Raum-Gerät (Der Kunst des 20. Jahrhunderts) R. Piper & Co. Verlag, München 1957.
  • M Wingler: Das Bauhaus 1962. Berlin

B. Hazai szakirodalom:

  • Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
  • szerk.: Dr Kubinszky M.: Modern építészeti lexikon Műszaki K. 1978. ISBN 96310 1780 X
  • Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet Bp. 1980. Képzőműv. A. K. ISBN 963 336 121 4
  • Szilágyi G.: A fotóművészet története Bp. 1982. Képzőműv. A. K. ISBN 963 336 282 2

C. Magyar művészet, építészet

  • Szerk.: Kontha Sándor: Magyar Művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) Akadémiai K. Bp.1985. ISBN 963 05 2542 9.
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között Műszaki K. Bp. 1986 ISBN 963 10 6505 7
  • Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet Bp. 1980. Képzőműv. A. K. ISBN 963 05 3240 9 és ISBN 963 336 128 1
  • szerk.: Szigeti J.: Esztétikai Kislexikon Bp. 1972. Kossuth K. PL-66-K-7277 71.1180

A szócikk részletesebb megismeréséhez és kutatásához további szakirodalomjegyzékek az itt felsorolt oktatónevek szócikkeiben találhatók.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • Molnár Farkas házak [1]
  • Molnár Farkas életrajz[2]
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Bauhaus témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Bauhaus
Személyes eszközök