Bauhaus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Bauhaus a 20. század legnagyobb hatású művészeti alkotóműhelye volt.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Bauhaus-műhelyek és tanszékvezetők 3 Más híres tanárai 4 Magyarországi Bauhaus-építészek 4.1 Bauhaus Budapesten az 1930-as években 5 Lásd még 6 Források és szakirodalom 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

Walter Gropius alapította 1919-ben, Weimarban. 1925-től Dessauban működött egészen addig, amíg a hatalomra jutott nácik be nem záratták (1933). Az ott kidolgozott eszmék, a műhely- és művészeti gyakorlat azonban az emigrációba kényszerülő művész-tanárok későbbi tevékenységének jóvoltából tovább élt. Így például Moholy-Nagy László Chicagóban megalapította az Új Bauhaust, New Yorkban pedig a szintén magyar Breuer Marcell lett az irányzat világhírű mestere. (Maga Gropius is az Egyesült Államokba költözött.)

A Bauhaus a szó szoros értelmében alkotóműhely volt. Iparművészetet, tárgyformálást (design), tipográfiát, fényképezést, sőt színházat és táncot is tanított. Céltudatos munkára nevelt. A művészi alkotás eszközeként elfogadta a gépet, az ipar és a technológia fontosságát. Az anyag ismeretén alapuló szerkesztőkészséget fejlesztette. A kor problémáit értő, a művészet iránt fogékony, széles látókörű, a környezet alakítására képes mestereket képzett.

[szerkesztés] Bauhaus-műhelyek és tanszékvezetők

Bauhaus-műhelyek	Tanszékvezetők
Nyomdászat	Lyonel Feininger
Üvegfestés	Josef Albers, Johannes Itten
Fémműhely	Johannes Itten, Moholy-Nagy László
Asztalosműhely	Walter Gropius, Breuer Marcell
Szövés	Georg Muche
Fotográfia	Walter Peterhans
Falfestészet	Oskar Schlemmer, Vaszilij Kandinszkij
Színpadtechnika	Lothar Schreyer, Oskar Schlemmer
Könyvkötészet	Paul Klee
Kerámiaművészet	Gerhard Marcks
Építészet	Walter Gropius, Hannes Meyer, Mies van der Rohe
Kiállítástervezés	Joost Schmidt
Harmonizálástan	Gertrud Grunow

[szerkesztés] Más híres tanárai

• Anni Albers
• Marianne Brandt
• Naum Gabo
• Ludwig Hilberseimer
• Hinnerk Scheper

[szerkesztés] Magyarországi Bauhaus-építészek

• Forbáth Alfréd
• Molnár Farkas
• Weininger Andor

[szerkesztés] Bauhaus Budapesten az 1930-as években

Az avantgard építészet kezdezdetei Magyarországon

[szerkesztés] Lásd még

• CIAM

[szerkesztés] Források és szakirodalom

A. Nemzetközi alapművek:

• Magdalena Droste: Bauhus 1919-1933.(Bauhaus Archiv) Taschen/Vince K.2003. ISBN 3-8228-2584-0
• Magdalena Droste: Bauhaus 1919-1933. Reform und Avantgarde. Taschen, Köln 2006. ISBN 3-8228-2222-1
• Wend Fischer: Bau-Raum-Gerät (Der Kunst des 20. Jahrhunderts) R. Piper & Co. Verlag, München 1957.
• M Wingler: Das Bauhaus 1962. Berlin

B. Hazai szakirodalom:

• Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
• szerk.: Dr Kubinszky M.: Modern építészeti lexikon Műszaki K. 1978. ISBN 96310 1780 X
• Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet Bp. 1980. Képzőműv. A. K. ISBN 963 336 121 4
• Szilágyi G.: A fotóművészet története Bp. 1982. Képzőműv. A. K. ISBN 963 336 282 2

C. Magyar művészet, építészet

• Szerk.: Kontha Sándor: Magyar Művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) Akadémiai K. Bp.1985. ISBN 963 05 2542 9.
• Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között Műszaki K. Bp. 1986 ISBN 963 10 6505 7
• Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet Bp. 1980. Képzőműv. A. K. ISBN 963 05 3240 9 és ISBN 963 336 128 1
• szerk.: Szigeti J.: Esztétikai Kislexikon Bp. 1972. Kossuth K. PL-66-K-7277 71.1180

A szócikk részletesebb megismeréséhez és kutatásához további szakirodalomjegyzékek az itt felsorolt oktatónevek szócikkeiben találhatók.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Bauhaus Múzeum
• http://www.budapestinfo.hu/hu/latnivalok_tematikus_varosnezes_epiteszeti_oroksegunk/seta_a_bauhaus_budapesten/ Építészeti örökségünk – Séta a Bauhaus Budapesten ]

• Molnár Farkas házak [1]
• Molnár Farkas életrajz[2]