Festetics-kastély (Dég)
Koordináták: é. sz. 46° 52′ 25″, k. h. 18° 26′ 5″
| Festetics-kastély (Dég) | |
| Dégi Festetics-kastély | |
| Épült | 1810 - 1815 |
| Építész | Pollack Mihály |
| Stílus | klasszicista |
| Család | Festetics család |
|
|
|
| Jelenlegi funkció | múzeum |
| Tulajdoni helyzet | Műemlékek Nemzeti Gondnoksága |
| Elhelyezkedése | |
| é. sz. 46° 52′ 25″, k. h. 18° 26′ 5″ | |
A dégi Festetics-kastély Magyarország egyetlen látogatható klasszicista kastélya Fejér megyében, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja vesz körül.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A kastély 1810 és 1815 között Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel az általa már korábban is foglalkoztatott neves építészt, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselőjét, Pollack Mihályt bízta meg.
A kastély több rendhagyó építészeti megoldás jegyeit viseli magán, például az ovális díszterem nem az épület központi részén, hanem egyik sarkában található, valamint a kastély főbejáratához sem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet.
A kastélyt a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik, mivel több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal maga is szabadkőműves volt.
Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt, ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja.
A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, amelyben hamarosan német hadikórház működött. Az 1945-ös államosítás után 1996-ig gyermekotthon működött. Az épület eredeti berendezését nem ismerjük, mivel azt a második világháború végén, illetve után elpusztították, valamint eltulajdonították.
Az elmúlt években a kutatók a termek egyszínű festékrétegei alatt színvonalas klasszicizáló díszítőfestésekre bukkantak, ezek egy része ma megtekinthető.
Kastélypark [szerkesztés]
Magyarország egyik legnagyobb szabású angolkertje a dégi kastélypark, amelyet három patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki. A tájképi kert létrehozásának pontos időpontját nem ismert, viszont a Hasznos Mulatságok folyóirat már 1817-ben úgy írt a parkról, mint ami "nagyságára, s ritkaságára nézve fellül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között. A tó zsiliprendszere rekonstrukció alatt áll.
Az 1920-as években, a kastély korszerűsítése kapcsán épült a rózsakert a teniszpályával, klasszicizáló lugassal és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott parterrel, utóbbi ma már nem látható. Napjaikban is megtekinthető a szintén ebből az időből való a gótizáló szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is.
A hollandi ház [szerkesztés]
A kastélyt övező park tavának szigetén álló, hollandi ház nevű különleges épületet 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték Festetics Pál idején. Hangsúlyosabb része az emeletes főrész, erre merőleges a földszintes szárny. Az emeletes részt kétfelől magas, tört íves oromzat fogja közre. A vöröstéglás, németalföldi stílusban épült ház igazi kuriózum hazánkban. Földszintes része tehénistállóként szolgált, emeletes részében pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné számára berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az ammónia tartalmú istálló levegőjét és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották. A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, ma egy fahídon átsétálva közelíthető meg.
További információk [szerkesztés]
- A kastélyról a nemzetimuemlekek.hu portálon
- A kastély a kastely.specia.hu blogon
- A kastély a geocaching.hu oldalon
- A kastély az utazzitthon.hu portálon
- Légi fotók a kastélyról
- Légi fotó galéria a kastélyról

