Pollack Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pollack Mihály
Mihály Pollack (portrait).jpg
Than Mór festménye Pollack Mihályról
Született 1773. augusztus 30.
Bécs
Elhunyt 1855. január 3. (81 évesen)
Pest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész

Pollack Mihály (előfordul Pollák írásmóddal is),[1] (Bécs, 1773. augusztus 30.Pest, 1855. január 3.) építész, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere, életének főműve a Magyar Nemzeti Múzeum.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1773. augusztus 30-án született Bécsben, a belváros 22. számú házában. Édesatyja, Josef Pollack építőmester volt, s fiát kora ifjúságától iparkodott foglalkozásának titkaiba beavatni. Komoly építészeti tanulmányait Bécsben, a Képzőművészeti Akadémián kezdte meg 1792-93-ban. Miután elméleti kiképzését befejezte, 1793-94-től a milánói dóm építésénél dolgozó féltestvérénél, Leopold Pollacknál[2] dolgozott, s mellette közreműködött a dóm kiegészítő munkáin, valamint Leopold kisebb építkezésein. Pestre 1798-ban érkezett, megtelepedett, majd 1802-ben polgárjogot nyert. Végleg Pestre helyezte át építészeti vállalkozásának terét, s egész sor nevezetes épületet alkotott. Felesége Eger Magdolna volt, akivel a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca 13 szám alatti házban élt együtt boldog házasságban, 50 éven keresztül.

1808-ban alakult meg Pesten a Szépészeti Bizottmány, mely a városi építkezéseket felügyelte és melynek működésében Pollack is jelentős szerepet vállalt már az elejétől fogva. Eleinte mint építőmester szerepelt a régi német színház építkezésénél. Kiváló intelligenciája, széles körű ismeretei csakhamar előkelő helyet juttattak neki a pesti társaságban, így 1825-ben már pesti százas választópolgár (Egy-egy párt hívei a választókerületükben megválasztják a százas bizottságot, akik aztán elmennek a kiszemelt képviselőjelölthöz, s felkérik, vállalja el a jelöltséget,a választási procedúra aztán már a képviselőjelölttel együtt folyik, megjelennek más pártok képviselőjelöltjei is.), majd a József nádor alapította szépészeti bizottság elnöke lett, hol közvetlen befolyást gyakorolt a Városliget megteremtésére, valamint a városi rendezési tervek elkészítésére.

Nevezetes épületei 1810 és 1830 között meghatározták a pesti városképet. Ilyenek az Almássy-palota, (Szép u. 6.), Horváth–ház (Kossuth Lajos u. 3.), befejezi a Wurm-ház, (Dorottya u. 6.) és a Festetics-palota (Zrínyi u. 10.) építését. 1815-19-ben készült Dégen Festetics Antal impozáns kastélya. A legjelentősebb kastélyainak egyike az József nádor Alcsúti kastélya. A Rumbach Sebestyén u. 9. alatt 1819-ban épült a Staffenberger család háza, amit később Kasselik Fidél kétemeletesre bővít. Ma az R.S.9. Színházat találjuk az alagsorban.

Műveiben a klasszikus egyszerűségre való törekvés jutott kifejezésre, a díszítésben csak a legszükségesebbre szorítkozott. Ő építette a pesti és a dégi volt Festetics-kastélyokat, a nagylángi volt Zichy-kastélyt, a tengelici volt Csapó-kúriát, József főherceg alcsúti és budai palotáját[3], mindkét épület elpusztult a második világháborúban. A régi Pesti Vigadó épületét 1826-1832 között építette, legszebb alkotásai közé tartozott, sajnos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pest bombázásakor találat érte, s újat kellett helyette építeni, (az már Feszl Frigyes alkotása, Pollack halála után, 1859-65-ben). Ő építette továbbá a Deák téri evangélikus templomot és annak oltárát (ettől kezdve tagja a Szépítő Bizottmánynak) 1799-1808-ban, közben a Sándor palotát 1806-ban. Ő építette Terézvárosban a Paulay Ede u. 33-ban Vogel Sebestyén híres pesti asztalosmester házát és valószínűleg a Füvészkert Festetics villáját is. Pollack tervei szerint épült a székesfehérvári megyeháza homlokzata, majd 1828-tól a szekszárdi új megyeháza, amely egyemeletes, hat dór oszlopos, timpanonos középrizalitjával és nemes egyszerűségével a vidéki klasszicista stílusú középületek példája lett. 1832-ben ő tervezte a jászberényi városházát. Az ő műve a Ludovika Akadémia is (1829-35). Ennek befejezése után fogott hozzá legismertebb alkotásához, a Magyar Nemzeti Múzeum építéséhez (1837-47). A múzeum építése közben, 1840-ben fiával, Pollack Ágostonnal együtt megtervezték a volt József fiúárvaházat[4]

Budapesten a VIII. kerületeben tér van róla elnevezve. Szegeden a Nemzeti Emlékcsarnokban portré szobra látható, amelyet Rafael Monti mintázott a nagy építőművészről.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A bécsi akadémia az építészet terén szerzett érdemei elismeréseképpen az akkori idők szokása szerint «k. k. Architekt»-té avatta.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somorjai Ferenc grafikája Pollack Mihály budai Csendilla-villájáról
  • Emlékezetére teret neveztek el róla Budapesten. A Magyar Nemzeti Múzeumtól a Múzeum utcán át érünk a Pollack Mihály térre, ahol régi arisztokrata családok volt palotái emelkednek. Pest előkelő emberei szerettek a múzeum körül építkezni.
  • Pollack Mihály emlékezetére Ferenczy Béni szobrászművész domborművet készített bronzérmére. (Ferenczy Múzeum, Szentendre)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pollack Mihály János néven is szerepel a szakirodalomban, l. Művészeti lexikon i.m. 314. o., valamint Pollák Mihályként a pesti Belvárosi Plébániatemplom születési (1809-1819) és halotti (1855) anyakönyvi bejegyezéseiben.
  2. latinosan Leopoldo Pollack néven is szerepel a szakirodalomban
  3. A Sándor palotával szemben épült
  4. (József fiúárvaház: Üllői út 75. (vagy 76.))
  5. Neoklasszicista stílusú palota Milánóban Leopold Pollack által építve, ma a modern művészetek múzeuma

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zádor Anna: Pollack Mihály 1773-1855, Akadémiai kiadó, Budapest, 1960.
  • A Pallas nagy lexikona. 14. köt. Budapest : Pallas, 1897. Pollack szócikk l. 88. o.
  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. Pollack szócikk l. 314-315. o.
  • Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna és Genthon István. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiad., 1967. Pollack szócikk l. 788-790.
  • Somorjai Ferenc: Budapest. Budapest : Panoráma, 1996. 338 ISBN 9632437667
  • http://varosvedo.hu/cikk.bve?id=96
  • Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 919. o. ISBN 9639257117  

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pollack Mihály témájú médiaállományokat.