Belvárosi plébániatemplom (Budapest)

Nagyboldogasszony Főplébánia
Világörökség

A Belvárosi plébániatemplom
Adatok
Ország	Magyarország
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1987

Nagyboldogasszony Főplébánia Belvárosi plébániatemplom
Vallás	Keresztény
Felekezet	Római katolikus
Egyházmegye	Esztergom-budapesti
Egyházközség	Budapest Pesti-Belső espereskerület
Pap(ok)	dr. Osztie Zoltán (plébános)
Segédlelkész	Herpy György
Diakónus	Csorba Gábor
Építési adatok
Építése	Ismeretlen
Stílus	Gótikus Barokk
Építtetője	Zsigmond király
Felszentelés	Valamikor a 14. században
Felszentelő	Ismeretlen
Elérhetőség
Település	Budapest
Cím	1056 Budapest, Március 15. tér 2.
Honlap	belvarosiplebania.hu
E-mail	info@belvarosiplebania.hu

Budapesten, a Március 15. téren található Nagyboldogasszony Főplébánia (gyakran emlegetik még: Belvárosi plébániatemplom) a Contra-Aquincum erődítmény falaira, annak helyén épült. Legkorábbi emlékei a román kori, ma már nem fellelhető előtemplomig nyúlnak vissza. 1046-ban ide temették Gellért püspököt. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták, ennek emléke egy mihrab (imafülke) a szentély délkeleti falában. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre, Pauer János György (1692–1752) német származású építőmester vezetésével. 1839-ben a támpillérek közeit árusító bódékkal építették be, ezeket 1932-ben bontották le. Ekkor találták meg a gótikus ablakokat, és az ikerkapuzatot^[1].

Többször restaurálták: 1805–1808 között Hild János, 1889-ben Steindl Imre, 1945 után Gerő László vezetésével. A templombelső festését 1976–77-ben felújították. 2010-ben a szentély mögötti falfülkében Anjou-korabeli trónoló Szűz Mária freskót találtak meglepő épségben. A templom külseje elhanyagolt állapotban volt, míg 2011-ben a templom előtti park megújítása után a homlokzatot is renoválták Mezős Tamás építész tervei szerint.^[2]

Egy pesti szóbeszéd szerint az Erzsébet híd építésekor a templomot arrébb kellett helyezni. Ez nem igaz, az építéskor felmerült az esetleges eltolása, de végül inkább a híd tengelyével a templomot kikerülték.

Ereklyék a templomban [szerkesztés]

2002 márciusában helyezték el a templom egy kegyoltárján, a Szent Gellért püspök vértanú Muránóban őrzött ereklyéjének egy részét.
2006-tól látható Szent László király és Szent Erzsébet ereklyéje is.