Belvárosi plébániatemplom (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom
VallásKeresztény
FelekezetRómai katolikus
EgyházmegyeEsztergom-budapesti
EgyházközségBudapest
Pesti-Belső espereskerület
NévadójaNagyboldogasszony
Pap(ok)Dr. Osztie Zoltán (plébános)
DiakónusCsorba Gábor
Építési adatok
Építéseismeretlen
Stílusgótikus
barokk
ÉpíttetőjeZsigmond király
Felszentelésvalamikor a 14. században
Felszentelőismeretlen
Alapadatok
Hosszúság118 m
Magasság100 m
Szélesség49 m
Világörökségi adatok
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve1987
Elérhetőség
TelepülésBudapest
Hely1056 Budapest,
Március 15. tér
Elhelyezkedése
Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (Budapest V. kerülete)
Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom
Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″
Térkép
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Budapesten, a Március 15. téren található Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (gyakran emlegetik még: Belvárosi plébániatemplom néven) a Contra-Aquincum erődítmény falaira, annak helyén épült.

Története[szerkesztés]

Legkorábbi emlékei a román kori, ma már nem fellelhető előtemplomig nyúlnak vissza. 1046-ban ide temették Gellért püspököt. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták, ennek emléke egy mihráb (imafülke) a szentély délkeleti falában. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre, Pauer János György (1692–1752) építőmester vezetésével. 1828-ban a templom sírboltjában helyezték örök nyugalomra Kultsár Istvánt, a felvilágosodás korának nagy színházszervezőjét.[1] 1839-ben a támpillérek közeit árusító bódékkal építették be, ezeket 1932-ben bontották le. Ekkor találták meg a gótikus ablakokat és az ikerkapuzatot.[2]

Többször restaurálták: 1805–1808 között Hild János, 1889-ben Steindl Imre, 1945 után Gerő László vezetésével. A templombelső festését 1976–77-ben felújították. 2010-ben a szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori trónoló Szűz Mária-freskót találtak, meglepő épségben. A templom külseje elhanyagolt állapotban volt, mígnem 2011-ben az előtte lévő park megújítása után a homlokzatot is renoválták, Mezős Tamás építész tervei szerint.[3]

A 2014-2016 között elvégzett régészeti feltárások alkalmával megtekinthetővé vált a táborparancsnok szobája, valamint kialakításra került egy altemplom is. A felújítást követően 2016. augusztus 15-én dr. Erdő Péter bíboros jelenlétében adták át a hívek és látogatók részére a templomot.

Az Erzsébet híd újjáépítésekor a templomot (az akkorra már a világszerte rutinná vált eljárással) arrébb lehetett volna helyezni, de végül inkább az új híd tengelyével is kikerülték.

Ereklyék a templomban[szerkesztés]

Harangjai[szerkesztés]

A templom 52 méter magas tornyaiban 4 harang lakik: a két nagyobb az északi, a két kisebb a déli toronyban.

Polgármester-harang (Nagyharang)[szerkesztés]

2400 kg-os, H0 alaphangú, 160 cm az alsó átmérője, Szlezák László öntötte Budapesten, 1928-ban, Nékám Lajos (orvos, 1868–1957) adománya.

Középharang[szerkesztés]

1200 kg-os, Disz1 alaphangú, 130 cm az alsó átmérője, ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten, 1927-ben.

Kisharang[szerkesztés]

200 kg-os, Cisz2 alaphangú, 70 cm az alsó átmérője, Szlezák László öntötte Budapesten, 1927-ben.

Lélekharang[szerkesztés]

100 kg-os, Fisz2 alaphangú, 50 cm az alsó átmérője, ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten, 1929-ben.

A második világháborúban lefoglalt középső harang[szerkesztés]

A második világháborúban hadi célokra elvitték a déli toronyból a 650 kg-os, Fisz1 alaphangú, 105 cm alsó átmérőjű harangot, amelyet szintén Szlezák László öntött 1927-ben.

Harangozási rend[szerkesztés]

Korábban technikai okok (elektromos húzómű meghibásodása) miatt csak a 2400 és a 200 kg-os harangok voltak működőképesek. Az 1200 és a 100 kg-os harangok hangját már több évtizede nem lehetett hallani. Déli és esti Úrangyalára a Polgármester-harang szólt. Az esti Úrangyala után a lélekharang helyett a kisharang szólt a halottakért való imádságra. Szentmise kezdetekor a Polgármester-harang szólt. Szintén a Polgármester-harang hangja volt hallható pénteken délután három órakor Jézus kereszthalála emlékére. A kisharang hangereje nem tette lehetővé, hogy egyszerre szóljanak, mivel az igen halk, a nagyharang hangja elnyomta volna.

A harangokat 2016 végére felújították, azóta ismét valamennyi harang működőképes.

Galéria[szerkesztés]

  • A templom a 2011-es tatarozást követően
    A templom a 2011-es tatarozást követően
  • A templom főbejárata 2011-ben
    A templom főbejárata 2011-ben
  • A templom homlokzata a tatarozás előtt
    A templom homlokzata a tatarozás előtt
  • A templom főbejárata a tatarozás előtt
    A templom főbejárata a tatarozás előtt
  • A gótikus északi kapu
    A gótikus északi kapu
  • Az északi oldal (az egykori emeleti gótikus ablak maradványával)
    Az északi oldal (az egykori emeleti gótikus ablak maradványával)
  • Szent Flórián szobra a templom hátulján
    Szent Flórián szobra a templom hátulján
  • A gótikus déli kapu, a kolduspaddal
    A gótikus déli kapu, a kolduspaddal
  • A plébániatemplom légi fotója
    A plébániatemplom légi fotója
  • Esti forgatagban
    Esti forgatagban
  • Díszes, gótikus boltozat
    Díszes, gótikus boltozat
  • Szent Erzsébet-ereklye
    Szent Erzsébet-ereklye
  • Reneszánsz pasztofórium a XVI. századból
    Reneszánsz pasztofórium a XVI. századból
  • A Rieger-orgona
    A Rieger-orgona
  • A királyi oratórium lépcsőjének bejárata
    A királyi oratórium lépcsőjének bejárata
  • Középkori freskótöredék a szentélyben
    Középkori freskótöredék a szentélyben
  • XIV. századi Trónoló Madonna-freskó
    XIV. századi Trónoló Madonna-freskó
  • A főoltáron Molnár C. Pál festménye
    A főoltáron Molnár C. Pál festménye
  • Kultsár István író síremléke – Ferenczy István alkotása
    Kultsár István író síremléke – Ferenczy István alkotása
  • Altemplom (2017)
    Altemplom (2017)
  • Fájdalmas Jézus-szobor
    Fájdalmas Jézus-szobor
  • Római- és középkori maradványok a templom padlószintje alatt
    Római- és középkori maradványok a templom padlószintje alatt
  • Római- és középkori maradványok
    Római- és középkori maradványok

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Március havi történelmi évforduló Archiválva 2018. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben - Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia
  2. ↑ http://filmhiradokonline.hu/ 1933. június
  3. ↑ Újrafestik a Belvárosi Plébániatemplom homlokzatát (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2011. szeptember 1. [2011. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 1.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Belvárosi_plébániatemplom_(Budapest)&oldid=26962017”