Jászberény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. július 15.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Koordináták: é. sz. 47.49750° k. h. 19.91364°47.4975, 19.91364

Jászberény

Jászberény címere

Becenév: A Jászság fővárosa

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

5100

Körzethívószám

57

Népesség

Teljes népesség

27 218 fő (2008) +/-

Népsűrűség

122,96 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

221,35 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Jászberény

é. sz. 47.49750° k. h. 19.91364°

Jászberény város a Jászberényi kistérség központja. Lakóinak száma 27 620 fő (2005. január 1-jei adat szerint). Gyakran emlegetik a „Jászság fővárosa”-ként.

[szerkesztés] Fekvése

A Duna-Tisza közének északi részén, a Zagyva folyó két partján terül el, Budapesttől 79 km-re keletre.

[szerkesztés] Története

A Városháza látképe a főtérről

A város környéke már a kőkorszakban is lakott volt, erre utalnak a Jászberény környékén talált mezolitikus (középső kőkori) telep maradványai. Szintén régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította.

A jászok által a 13. században benépesített tájegység, a Jászság gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a források 1357-ben említenek először „Beren” névalakban. A jászok letelepülésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, a megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amely fejében a mindenkori katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A 15. században ferences szerzetesek települtek a városba és építettek kolostort, hogy a jászokat keresztény hitre térítsék. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török hódoltság, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején.

A nagytemplom a város közepén

A török időkben a város a szultán magánkincstárához tartozott, védelmére palánkvárat építettek. Ezt leégése után már nem építették újjá, a katonai központot is feladták. A jászok kiváltságai 1702-ben veszélybe kerültek, amikor I. Lipót eladta a Jászságot a Német Lovagrendnek, amibe nem nyugodtak bele és 1745-ben saját pénzükön visszaváltották azokat. Ez volt a Redemptio (önmegváltás).

A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred, melynek 3 százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. Csehországi állomáshelyéről is hazaszökött a jászokból és kunokból álló 12. Nádori ezred számos katonája. 1849 tavaszán a városban tartózkodott Kossuth Lajos, Görgey Artúr és Damjanich János, valamint a magyar hadsereg I., II. és III. hadteste.

Lehel kürtje

Itt található az ország egyik legrégibb múzeuma, a 1874-ben alapított Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város és a jászság szimbóluma, nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje.

1917-ben alakult a városban a Tanítóképző Főiskola, mely jelenleg a Szent István Egyetem karaként működik.

A második világháború után létrejöttek az első ipari nagyüzemek, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és nagyobb megélhetési biztonságot jelentettek. Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. Kiteljesedett az infrastruktúra, jól működő vállalkozások jöttek létre és a város markáns szerepet tölt be az ország szellemi életében.

[szerkesztés] Kultúra

Jászberény XIX. századi látképe céhlevélen

Jászberény kulturális élete élénk. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. A város aktív sportéletét mutatja, hogy sportolói számos európai és országos aranyérmet gyűjtöttek be különféle (például küzdő sportok, görkorcsolya, jégkorong stb.) sportágakban.

[szerkesztés] Lakosságszám alakulása

Év	Lakosság (fő)
1900	25 227
1910	29 675
1920	31 971
1960	30 332
1985	30 983
1990	29 221
1996	28 502
2001	28 207
2007	27 386

[szerkesztés] Híres jászberényiek

Itt született 1852. október 23-án Hentaller Lajos politikus, publicista.
Itt született 1859. január 23-án Beleznay Antal karnagy, zeneszerző.
Itt született 1927. szeptember 2-án Csík Tibor olimpiai bajnok ökölvívó.
Székely Mihály operaénekes,
Déryné Széppataki Róza színművésznő,
Gerevich Aladár olimpiai bajnok.
Itt született Olgyai Ferenc^[1] (1872. augusztus. 12. – Budapest 1939. február 17.) festő
Itt született Litkei József (1924. március 14. – Budapest, 1988. január 24.) festő, grafikus
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező, egyetemi tanár; a Budapesti Katona József Színház alapító tagja
Jeles András filmrendező
Rékasi Károly színész

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Műemlékek

Ferences templom és rendház

Jászkun Kerületek Székháza
Városháza (Pollack Mihály tervei szerint épült klasszicista stílusban)
A jászberényi ferences kolostor
Római katolikus főtemplom (Mayerhoffer András, majd Jung József tervei alapján)
Szentháromság-oszlop (1831)
Különös szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok (Szent Vendel, Szent Orbán, Szent Donát, Szent Medárd, Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei.
Bundás-kút (juhász szobrával, Jankovich Gyula munkája, 1908
Református templom (1783 augusztusa)