Rigács

Rigács címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Közép-Dunántúl

Megye

Veszprém

Kistérség 2012-ig

Sümegi

Jogállás

község

Polgármester

Tóth Józsefné^[1]

Irányítószám

8348

Körzethívószám

87

Népesség

Teljes népesség

191 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

30,96 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

6,17 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Rigács

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,06436°, k. h. 17,21635°

Rigács

Pozíció Veszprém megye térképén

é. sz. 47,06436°, k. h. 17,21635°

Rigács weboldala

Rigács község Veszprém megyében, a Sümegi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A Marcal mentén fekvő kisközség. Szomszédos települések: észak-északkeletről Zalameggyes, délről Ukk, nyugatról Megyer, északnyugatról Nemeskeresztúr (Vas megye).

Megközelítése [szerkesztés]

Közúton a 84-es útról letérve, vasúton a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon.

Története [szerkesztés]

A mai falu alig több mint 200 éves. Az 1715. évi országos összeírásban még nem szerepelt a lakott helyek között. A régi község - amely a Marcaltól északnyugatra feküdt - a török időkben pusztult el. A település nyomai még mai is látszanak. Az új falut a nemesek építették fel. Első lakói Ferenczy- és Németh nevű családok voltak. A régi Rigács 1348-ben tűnt fel először a korabeli oklevelekben, Rygach formában. Neve szláv eredetű. Kezdetben a Rigácsi - másként Terkenci - család birtokolta. Még 1496-ban is övék volt a határ. Egy 1559-es oklevél Rygacz nemeseit is megemlíti, akik a "gógánfalvai" nemesekkel együtt részt vettek Megyeri Gáspár és Imre, Megyer possessióbeli beiktatásán. A község későbbi birtokosa - még a XVIII. században is - az Inkey család, amely a Zala megyei Rigyác községben is bírt részeket. A család leszármazottai alatt - a XVIII. század második felében - települt be Rigács magyar ajkú római katolikus és evangélikus lakossággal.
Katolikus lakói 1909-től tartoznak az ukki plébániához. A községnek két temploma van.

Rigácsnak 1939-ben 1070 katasztrális holdja és 543 lakosa volt, 126 lakóházat számoltak. Egy római katolikus és egy evangélikus népiskolája működött. Főként középparasztok lakták. 1929-ben kilenc 25 holdon felüli birtokos volt. Kilenc önálló kisiparos és egy kereskedő élt ekkor a községben. A község termelőszövetkezete 1959-ben alakult, az alakulás évében, 1270 hold földje és 127 tagja volt, a lakosság többsége a termelőszövetkezetben dolgozott. Állattenyésztéssel és növénytermesztéssel, valamint öntözéses kertészettel foglalkoztak. Határa termékeny és gondosan művelt. A TSZ-t később a sümegi TSZ-hez csatolták, majd 1992-ben felszámolásra került. Rigács fejlődése 1945 után egyre erőteljesebbé vált. Az elsők között villamosították 1948-ban. Egy évvel később bekötőút, 1962-ben pedig kultúrház épült. Orvosi rendelőt, autóbuszvárókat, postát, öregek napközi otthonát, üzlethelyiséget és sportpályát létesítettek. A régi zsupptetős, vályogból vagy vertfalból készült házak fokozatosan eltűntek. Önálló tanácsa 1969. július 1-jén egyesült az ukki községi tanáccsal, majd a gógánfai közös tanács társközsége lett. Ma az ukki székhelyű körjegyzőséghez tartozik.

Nevezetességei [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)