Vaszar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaszar
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Pápai
Kistérség Pápai
Jogállás község
Polgármester Varga Péter[1]
Irányítószám 8542
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség 1489 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 44,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vaszar (Magyarország)
Vaszar
Vaszar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 08″, k. h. 17° 30′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 08″, k. h. 17° 30′ 57″
Vaszar (Veszprém megye)
Vaszar
Vaszar
Pozíció Veszprém megye térképén
Vaszar weboldala

Vaszar község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Vaszar, Szent György római katolikus templom

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pápától kb. 8 km-re, a Sokoróalja szélén húzódó dombhátak egyikén, , a Gerence-patak közelében települt. Külterületén két szőlőhegy található. (Mézeshegy, Gyulahegy). Vonattal megközelíthető a Győr–Pápa–Celldömölk-vasútvonalon.

Szomszédos települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronzkorban lakott volt. Első okleveles említése 1332-ből való. Területén az őskortól a késő középkorig terjedően kerültek elő használati tárgyak. A középkor folyamán a győri püspök Veszprém megyei birtokainak központja volt. 1403-tól egy ideig a bakonybéli apátsághoz tartozott. 1567- 1592 között török uralom alatt állt, majd elnéptelenedett. A 18. században népesült be újra. A Pápától nyolc kilométerre észak-északkeletre elterülő község ősi település. A határai között az 1930-as és 1960-as években végzett régészeti kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy ez a táj az őskortól kezdve lakott volt. A bronzkor, a korai vaskor, az avarok időszaka majd a honfoglalás idejéből előkerült tárgyi emlékek azt igazolják, hogy kedvelt és az emberi életfeltételek kialakítására igen alkalmas terület volt ez már ősidőktől fogva. Erdő és mocsaras tórendszer vette körül a dombvonulatot, melyen a község épült.

1910-ben 2126 lakosából 2125 magyar volt. Ebből 2055 római katolikus, 56 evangélikus volt.

A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.


Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma 1790-ben épült, késő barokk stílusban. Kálvária veszi körül.
  • Vaszar - Gecse Vadásztársaság

Az Ihász Gábor Általános Iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vaszar, Fő u. 9. alatt található általános iskola 1994. január 6-án vette fel a község szülöttének, a 200 éve született nyelvész-paptanár, Ihász Gábor nevét. 2005. november 26-án ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Ezen a napon az intézmény az Oktatási Minisztérium Elismerő Oklevelében részesült. Az iskolában helytörténeti kiállítás kapott helyet.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vaszar SE labdarúgó-, teke- és női kézilabda szakosztályok

Az Ihász Gábor Általános Iskola a labdarúgás utánpótlás-nevelést a Góliát Mc Donald’s Labdarúgó Torna, a Bozsik Labdarúgó Akadémia kereteiben biztosítja. Emellett tömegsport, labdarúgó és sakk-szakkörök működnek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vaszar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]