Szentgál

Szentgál
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Kistérség 2012-ig	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Istvánfalvi Sándor Károly^[1]
Irányítószám	8444
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	2703 fő (2011. jan 1.)^[2] +/-
Népsűrűség	28,50 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	95,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentgál Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 47,11148°, k. h. 17,73492°47.11148, 17.73492
Szentgál Pozíció Veszprém megye térképén
é. sz. 47,11148°, k. h. 17,73492°47.11148, 17.73492
Szentgál weboldala

Szentgál község Veszprém megyében, a Veszprémi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Szentgál a Dunántúlon, Veszprém megyében található. A 8-as számú fő közlekedési úton haladva Veszprémtől nyugatra tűnik fel Szentgál táblája. Innen még 3 km-t kell haladni a bekötőúton, hogy a községbe érjünk. A Bakony erdei veszik körül. Az erdőt, amely a falut teljesen körülvette és szinte elzárta a külvilágtól, a hosszú évszázadok során nagyon megritkították.

Vasúton megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon.

Története [szerkesztés]

A monda szerint a falu alsó részén, a mai katolikus templom mellett volt egy barlang és az első lakos egy remete, abban lakott. Mivel Gál nevű volt és ez az ember szent életet élt, így alakult ki a falu neve.

A valóságban (Györffy György történész professzor kutatásai szerint) egy Sankt Gallenből érkező hittérítő pap járta ezt a környéket is többek között Géza fejedelem meghívására. Innen a Szentgál név.

A honfoglaló magyarság letelepedésekor a magyarok fejedelmi törzse szállta meg a Bakony vidékét.

Az első írásos emlék 1281-ben említi Szentgált. Ekkor, mint királyi kutyatenyésztők szerepeltek. A királyi vadászatokhoz látták el az udvart kutyákkal és a vadászatokon segítettek. Ezért az érdemükért 1328-ban nemességet kaptak. Minden adó és nemesi taxa fizetése alól kivetették és peres ügyeikben a király ítélt felettük. Kiváltságaikat a későbbi királyok sorra mind megerősítették.

Nevezetességei [szerkesztés]

Szentgáli tiszafás [1]
Kőlik-barlang [2]

Híres emberek [szerkesztés]

Itt született Kerkapoly Károly (néhol Kerkápoly Károly, Szentgál, 1824. május 13. – Budapest, 1891. december 31.) jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Itt született 1915. november 24-én Lőrincze Lajos nyelvész. (†1993. október 11. Budapest)
Itt született Pfeifer Ignác (1868. szeptember 30 – 1941. szeptember 7. Budapest) vegyészmérnök, műegyetemi tanár. 1920-ban átvette az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetését.

Testvértelepülés [szerkesztés]

A székelyföldi Kézdiszentlélek.

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Szentgál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. szeptember 23.)