Bánóczi József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bánóczi József
Születési neve Weisz József
Született 1849. július 4.
Szentgál
Elhunyt 1926. november 20. (77 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író,
pedagógus,
kritikus
Iskolái Göttingeni Egyetem
Bécsi Egyetem

Bánóczi József (ered. Weisz, Szentgál, 1849. július 4.Budapest, 1926. november 20.) filozófiai és irodalomtörténeti író, pedagógus, kritikus

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi tanul­mányait Budapesten, Bécsben, Berlinben, Göttingenben és Lipcsében végezte. A tanári diploma megszerzése után előbb reáliskolai tanár, majd a budapesti Rabbiképző intézet rendes tanára volt. 1887-ben az országos izraelita tanítóképző vezetését vette át, mint igazgató. A budapesti tudományegyetem 1878. a filozófia magántanárává habilitálta, a Magyar Tudományos Akadémia 1879. levelező tagnak vá­lasztotta meg. Irodalmi tevékenységének két legfontosabb területe a bölcselettörténet és az iro­dalomtörténet.

Filozófiai művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Akadémia könyvkiadó vállalalatának megbízásából lefordította George Henry Lewes három kötetes müvét: A filozófia története Thalésztől Auguste Comteig. A Filozófiai írók Tárában, melyet Alexander Bernáttal együtt szerkesztett, a magyar filozófiai műnyelv értékes gazdagításá­val lefordította Immanuel Kantnak A tiszta ész kritikája című művét (Alexander Bernáttal együtt) és Arthur Schopenhauernek több jelentős értekezését. Ugyancsak ott adta ki Erdélyi János bölcseleti dolgozatait. A Nyelvőrben alapvető értekezést írt A bölcselet magyar nyel­véről címen. Az általa alkotott filozófiai műszavak jó része ma is él.

Irodalomtörténeti munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legjelentősebbnek tekinthetjük két főművét: Révai Miklós élete és munkái (a Ma­gyar Tud. Akadémia által jutalmazott pályamű) és a Kisfaludy Társaság megbízásából írott Kisfaludy Károly és munkái. Révai Miklós életrajzában pompásan megrajzolja az embert, a költőt és a nyelvészt, Hippolyte Taine miliő-elméletének magyar nyel­ven talán első felhasználásával. Kisfaludy-életrajza pedig, mint Beöthy Zsolt is elismerte, a legművészibb magyar biográfiák egyike, amely a színes korrajz mellett hősének jellemét és fejlő­dését eredeti módon feltáró belső életrajzot is ad. Kiadta Kisfaludy Károly, Berzsenyi Dániel és Csokonai Vitéz Mihály műveit is. Kritikáiban, amelyeknek jórésze az Akadémiához benyújtott irodalmi pályaműve­ket boncolgatta, feddhetetlen tudás, az igazság szenvedélyes keresése, nemes esztétikai és filo­zófiai világfelfogás, valamint nem egyszer finom irónia nyilvánul meg.

Bánóczi József és feleségének sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-11-5

Szerepe az izraelita szellemi életben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyarországi zsidóság nevelése, szellemi fejlesztése körül eléggé meg nem becsülhető érdemeket szerzett. Mint az Országos Rabbiképző Intézet tanára a zsidó lelkész-kép­zésbe belevitte a magyar nyelv és irodalom iránti szeretetet. Mint az országos izraelita ta­nítóképző intézet igazgatója megírta annak tör­ténetét, teljességgel megreformálta és a modern pedagógia legmagasabb színvonalán álló intézetté emelte a gondjára bízott iskolát, amelynek szellemi fegyvereit az általa szerkesztett magyar nyelvi és irodalmi tankönyvekkel is gyarapította. Atyai gondoskodással támogatta az intézet jórészt na­gyon szegény ifjúságát és megsegítésére segély­egyletet meg tanítóképző-internátust létesített. Felekezete szellemi életének szolgálatában 1884. Bacher Vilmossal együtt megindította a Magyar Zsidó Szemle című társadalmi és tudományos folyó­iratot, amelyet 1889-ig szerkesztett. Ebben a folyóiratban nagy harcok folytak a recepció és az autonómia érdekében, másrészt állandó orgá­numa volt a magyar nyelven közérthető módon megszólaló zsidó tudománynak is. Egyik alapítója volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak (Imit), amelynek hosszú éven át titkára és valóság­gal lelke volt. Ő szerkesztette mindvégig az Imit évkönyvét, amelyben java munkáikkal sorban megszólaltak Magyarország legkiválóbb rabbijai, zsidó írói, költői, tudósai. A társulat egyéb tudo­mányos kiadványai közül nem egy az ő kezde­ményezésének és buzdításának köszönheti meg­jelenését. Amikor az Imit kiadta a Szentírás for­dítását, a fordítási szöveg nyelvezet szempont­jából való átvizsgálásának fáradságos és felelős­segéé munkáját ő végezte.

Gyermekvédelmi tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy érdemei vannak a magyar gyermekvédelem körül is. Szalárdi Mór dr. és Alexander Bernát mellett részt vett a Fehér Kereszt gyermekkórház alapításában, amelynek évekig titkára, majd alelnöke volt. A gyermek­védelmi propaganda érdekében szerkesztette a Fehér Kereszt naptárát is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]