Muraszentkereszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muraszentkereszt (Križovec)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Muraszerdahely
Rang falu
Alapítás éve 1458
Polgármester Josip Dobranić
Irányítószám 40316
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 700 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Muraszentkereszt  (Horvátország)
Muraszentkereszt
Muraszentkereszt
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 29′ 20″, k. h. 16° 29′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 20″, k. h. 16° 29′ 40″

Muraszentkereszt (horvátul Križovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszerdahely községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornyától 14 km-re északra, községközpontjától Muraszerdahelytől 5 km-re délkeletre a Mura jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi hagyomány szerint a település egy, a Zrínyiek korában itt felállított keresztről kapta volna a nevét. Az elnevezés azonban ennél sokkal régebbi. Muraszentkeresztet 1458-ban "Crisichkor" alakban említik először. 1490-ben "Krissenkoch", illetve "Krisseskwth", 1496-ban "Crisanczy", 1505-ben "Krysewczy" néven szerepel a korabeli forrásokban. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] Az uradalommal együtt 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " KRISOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vratisaneczhez nem meszsze, és annak filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős." [3]

1910-ben 1663, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. . 1941 és 1944 között ismét Magyarország része volt. 2001-ben 700 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Kereszt tiszteletére szentelt kápolnája 1846-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. május 17.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.