Zalaszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Zalaszentgyörgy

Zalaszentgyörgy címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Kovács Dezső^[1]

Irányítószám

8994

Körzethívószám

92

Népesség

Teljes népesség

434 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

44,15 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

9,83 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Zalaszentgyörgy

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 52′ 20.00″, k. h. 16° 42′ 15.00″

Zalaszentgyörgy

Pozíció Zala megye térképén

é. sz. 46° 52′ 20.00″, k. h. 16° 42′ 15.00″

Zalaszentgyörgy weboldala

Zalaszentgyörgy község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A falu a Zala három teraszszintjén helyezkedik el. A Kemeneshát itt ér véget, annak a Zala völgyére meredeken leereszkedő dombvonulatai határolják, melyeket a folyóra merőlegesen kifutó patakok szabdaltak fel.

Zalaegerszegtől nyugatra 13 km-re, Bagodtól nyugatra 3 km-re, Zalacsébtől keletre 4 km-re, Kávástól északra 2 km-re található. A legközelebbi város Zalalövő, 9 km-re.

[szerkesztés] Megközelítése

A 25-ös számú, Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon megállója van.

Közúton: A 76-os úttól néhány km-re a Bagod-Zalalövő országút mellett.

[szerkesztés] Története

A település a nevét a Zala folyóról és a templom védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. A faluról az első írásos dokumentum 1326-ból való. Ez Rezneky birtokként említi, sőt a Zalán működő kétkerekű malomról is szól.

1332-ben Zenthgyurgy, 1473-ban Zalay-zenthgywrgh formában található az iratokban. Temploma valószínűleg a 13. században épült román stílusban, a gótika néhány jellemzőjével. A régi plébánosok közül megemlíthető 1403-ból Tamás, 1554-ből Benedek. A falu Zsigmond király idején többször cserélt gazdát, majd 1523-tól az egervári vár tartozéka lett. Az 1550-es években Nádasdy Ferenc és felesége, Kanizsai Orsolya és fiuk Ferenc vette birtokba.

1672-ben még az egervári uradalom része. A török földesúr a fehérvári Hadgy bég, a magyar pedig Széchenyi György. Az összeírás megemlíti, hogy a templom jó állapotban van, és a malom is működik a Zala folyón. A lakosok katolikusok és lutheránusok.

1720-ban Széchenyi Zsigmond, mint birtokos készíttetett írást a birtokain folyó gazdálkodásról és az ott élő népek terheiről.

1748-ban a falut magyarok és vendek lakják, vallási megosztás szerint 24 lutheránus és a többi katolikus vallású.

1749-ben Széchenyi Ignác eladósodván, birtokai egy részét örökjogon eladja Batthyány Lajos grófnak. Az eladott birtokok között van Zalaszentgyörgy is. Az írásos megegyezés tartalmazza a birtok leltárakat és az éves jövedelmet tételesen.

Érdekes helyneveket is felsorol, mint "vad almás", "Egywed földje", "Az ganéjos" "Görbe földek", "Csörgő kút fölött", "Tompa halastó mellett", "Nagy gyöp" és más területet. Részletes leírás van a fűrészmalomról és az úrsági kúriáról is, majd szól több halastóról. Más levelek arról szólnak, hogy a Széchenyi család más tagjai nem szeretnék, ha Szentgyörgy possessio idegen kézre kerülne és felszólítják Ignácot, hogy tudassa, miért adósodott el és akkor a család hajlandó meggondolni a kifizetését. Ignác viszont szeretné családját megelőzve az adás-vételt minél hamarabb nyélbe ütni, mert a hitelezők nagyon szorongatják.

Ettől kezdve a Batthyányiak leveleiből és hivatalos irataiból lehet a faluról tudni. A Batthyányiak ekkor nádori méltóságot töltenek be, mégis nehezen tudják érvényesíteni jogaikat, mert messze vannak. Megtörtént például az, hogy a bőröndiek egy éjszaka elhordták a szentgyörgyiek által kivágott urasági tűzifát. Arról van levél, hogy a tulajdonos megfenyegeti a tolvajokat, de arról nincs, hogy visszakapta-e a tűzifáját.

[szerkesztés] Címer leírása

Címere arany szegéllyel ellátott, ívelt címerben vörös mezőben a Sárkányölő Szent György képe látható, piros és ezüst színezésben. Két oldalt arany és vörös barokk foszlányok díszítik. A pajzs tetején kosárban aranyszínű cserfalevelek és búzakalászok. A Szent György szobor az Árpád-kori falu és temploma múltját, a vörös szín a sok évszázados véres küzdelmet jelenti a megmaradásért. A cserfalevél a néhai (mai) erdőgazdálkodást, a búza a gabonatermesztést szimbolizálja.

[szerkesztés] Nevezetességei

A 13. században Szent György tiszteletére román stílusban épült templom, a 14. század folyamán bővítve, részben gótikus stílusban átalakítva. A török időkben károsodott, 1756-ban – már barokk stílusban – helyreállították.

A falutól kb. 3 km-re északnyugatra, Zélpusztán 1767-ben épített barokk templom.

A Zélpuszta mellett folyó Zél-patak felduzzasztásával kialakított horgásztavak.

[szerkesztés] Források

Vendégváró Zala megye

[szerkesztés] Jegyzetek

↑ Zalaszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)