Nyírvölgy
| Nyírvölgy (Mačkovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Csáktornya |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1367 |
| Polgármester | Branko Šalamon |
| Irányítószám | 40000 |
| Körzethívószám | +385 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1359 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nyírvölgy
Pozíció Horvátország térképén
|
|
| é. sz. 46° 25′ 30″, k. h. 16° 26′ 00″ | |
Nyírvölgy (horvátul Mačkovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Csáktornyához tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Csáktornya központjától 3 km-re északra fekszik.
Története [szerkesztés]
A települést 1367-ben "Poss. Moskowecz" néven említik először. 1478-ban "Poss. Maskowcz" néven szerepel.[2] A csáktornyai uradalomhoz tartozott. I. Lajos király 1350-ben Muraközzel együtt Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek a Muraközt 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük. 1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, 1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett. 1559-ben Zrínyi a szentilonai pálosoknak adta és 1782-ig a rend feloszlatásáig a pálosok birtoka volt. Ezután a vallásalapé. 1791-ben a csáktornyai uradalommal együtt a Festeticsek vásárolták meg.
Vályi András szerint " MACSKOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Festetits Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csáktornyának szomszédságában, a mellynek filiája, határja néhol soványas." [3]
1910-ben 578, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 1359 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. július 26.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
||||||||||||||||||||||||||||
