Nyírvölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírvölgy (Mačkovec)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Csáktornya
Jogállás falu
Alapítás éve 1367
Polgármester Branko Šalamon
Irányítószám 40000
Körzethívószám +385 040
Népesség
Teljes népesség 1359 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírvölgy (Horvátország)
Nyírvölgy
Nyírvölgy
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 25′ 30″, k. h. 16° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 30″, k. h. 16° 26′ 00″

Nyírvölgy (horvátul Mačkovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Csáktornyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornya központjától 3 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1367-ben "Poss. Moskowecz" néven említik először. 1478-ban "Poss. Maskowcz" néven szerepel.[2] A csáktornyai uradalomhoz tartozott. I. Lajos király 1350-ben Muraközzel együtt Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek a Muraközt 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük. 1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, 1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett. 1559-ben Zrínyi a szentilonai pálosoknak adta és 1782-ig a rend feloszlatásáig a pálosok birtoka volt. Ezután a vallásalapé. 1791-ben a csáktornyai uradalommal együtt a Festeticsek vásárolták meg.

Vályi András szerint " MACSKOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Festetits Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csáktornyának szomszédságában, a mellynek filiája, határja néhol soványas." [3]

1910-ben 578, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 1359 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. július 26.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.