Kézdiszentlélek
| Kézdiszentlélek (Sânzieni) | |||
 |
|||
| Kézdiszentlélek látképe a Perkő csúcsáról | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Székelyföld | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Kovászna | ||
| Rang | községközpont | ||
| Beosztott falvak | Kiskászon, Kézdikővár Kézdiszárazpatak | ||
| Polgármester | Balogh Tibor | ||
| Irányítószám | 527150 | ||
| Körzethívószám | 0267 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2780 fő (2002)[1] +/- | ||
| Község népessége | 4682 (2002)[2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 96,70 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Kézdiszentlélek weboldala | |||
Kézdiszentlélek (románul Sânzieni) falu Romániában, Kovászna megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kézdivásárhelytől 5 km-re északra a Kászon-patak völgyében fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét a Szentlélek tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.
[szerkesztés] Története
Kézdiszentléleket a hagyomány szerint a besenyők alapították.[3]
A települést 1332-ben Sancto Spirito néven említik először. Mai templomának elődje egy 13. századi román stílusú templom lehetett. Helyére épült 1400 körül a mai templom, melyet a 15. század második felében átépítettek. 1773-ban újra átépítették, erődítései 18. századiak. A Perkő tetején álló vár már a honfoglaláskor is létezett, 1241-ben a tatárok lerombolták, utána újjáépítették, de a 15. században egy török ostrom elpusztította. Újra helyreállították és véglegesen csak a 16. század végén pusztult el. A falunak 1910-ben 2998 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig és 1940-1944 között Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. A falut a II. világháborúban bombatámadás érte, melyben 285 ház égett le. 1992-ben 2862 lakosából 2844 magyar, 4 román volt.
2002-ben a község teljes lakossága a hozzátartozó 3 faluval együtt 4682 fő, ebből 4648 magyar, amelyből Szentléleken 2780 fő él (2756 magyar, 19 román, 2 német és 3 egyéb nemzetiségű).
Kézdiszentlélek testvértelepülése Szentgál, 1993 óta.
[szerkesztés] Látnivalók
- Római katolikus erődtemploma a Kászon bal oldalán magasodó Perkő aljában fekszik. Alaprajza egyedülálló úgynevezett "ollós", négy sarok- és egy kaputoronnyal.
- A Perkő tetején láthatók Szentlélek várának csekély maradványai, itt most a Szent István tiszteletére szentelt kis kápolna áll.
- A Perkő keleti részén áll a 13. századi eredetű Szent István kápolna, közelében pedig a Mikes Antal által építtetett Szent Antal kápolna romjai látszanak.
- A Perkő oldalán a Mikes család várkastélyát a 15. század elején Mikes Benedek kezdte építtetni. Még a 19. század elején is lakható állapotban volt. Egykori védőfalainak maradványai még láthatók. Tarnóczi Sarolta elrablás: Ez az esemény képezi cselekményét Kemény Zsigmond Özvegy és lánya című regényének.
- A Könczey-Páll udvarház 1608-ban a Tamás udvarház 1812-ben épült.
- A falutól 3 órányira a csíki országút feletti sziklacsúcson találhatók Cecevár csekély maradványai, története nem ismert.
[szerkesztés] Képgaléria
[szerkesztés] Híres emberek
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Irodalom
- Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erd2002.htm
- ↑
- ↑ lexikon.katolikus.hu
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
