Zalaszentmárton
| Zalaszentmárton | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség 2012-ig | Pacsai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Dancs Szilveszter Zoltán[1] |
| Irányítószám | 8764 |
| Körzethívószám | 83 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 69 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 13,86 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46,70391°, k. h. 17,06213° | |
| é. sz. 46,70391°, k. h. 17,06213° | |
Zalaszentmárton község Zala megyében, a Pacsai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Zalaszentmárton a Zalai-dombság keleti felén, a Zala folyótól kissé nyugatra található. A település egy Esztergályhorváti felől érkező bekötőúton érhető el, amely végül a Dióskált a 75-ös úttal összekötő útba fut bele. Autóbuszok Pacsával rendszeresen kötik össze, de Zalaegerszegre is járnak járatok a községből.
Története[szerkesztés]
Zalaszentmárton első említése 1266-ból való mint a Hahót nemzetség tulajdona. A település nem fejlődött komolyabban a következő századokban, bár a 14. században új birtokosok is megjelentek. A törökök teljesen elpusztították, és csak lassan települt újra a 18. században, immár a kapornaki apát tulajdonaként.
Temploma 1860-ban épült. Iskolája is ekkortájtól működik. A 20. században is csendesen folyt tovább a falu élete, az infrastrukturális fejlesztések lassan zajlottak és zajlanak, így az elvándorlás jellemzője lett Zalaszentmártonnak.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1860-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zalaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Zalaszentmárton a Via Sancti Martini honlapján
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||

