Drávadiós
| Drávadiós (Orehovica) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Drávadiós |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Franjo Bukal |
| Irányítószám | 40322 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2720 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 28,33 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 19′ 54″, k. h. 16° 30′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 54″, k. h. 16° 30′ 25″ | |
| Drávadiós weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drávadiós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Drávadiós (1908-ig Orehovicza, horvátul Orehovica) falu és község Horvátországban Muraköz megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Csáktornyától 10 km-re délkeletre fekszik. A községhez napjainkban három falu tartozik: Drávadiós (Orehovica), Drávaollár (Vularija), és Drávaszilas (Podbrest).
Története[szerkesztés]
A 13. században település területe is hozzátartozott ahhoz a "Vyzmich" nevű birtokhoz, mely 1239-ben szerepel IV. Béla király oklevelében és amelyet ekkor vásárol meg a Hahót nembeli Mihály comes a veszprémi püspöktől.[2] A települést név szerint 1478-ban "Orechowecz" néven említik a csáktornyai uradalom falvainak felsorolásában.[3]
1477-ben Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is.
1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " ORECHOVICZA. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szoboticzának szomszédságában, mellynek filiája, határja középszerű. " [4]
1861-ben a közigazgatás átszervezése során község lett, melyhez Drávaollár, Drávaszilas és Szentkereszt falvakat (az utóbbi ekkor még major) csatolták.
1920 előtt Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. Az új közigazgatás megszüntette Drávadiós községet és a hozzá tartozott falvakkal együtt Kisszabadkához csatolta. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott, ekkor újra község és körjegyzőségi székhely volt, magyar határvadászőrs is működött a településen. A háború után közigazgatásilag Csáktornyához és Kisszabadkához is tartozott. Drávadiós 1997-óta újra önálló község, címerét és zászlaját a 2002-es falunapon avatták.
Egyházilag korábban a kisszabadkai plébániához tartozott. 1971-ben felépült a Fatimai Szűzanya tiszteletére szentelt új templom, 1980. január 3-án pedig önálló plébánia lett. 1997-óta a Varasdi egyházmegyéhez tartozik.
Lakossága[szerkesztés]
1900-ban 779 lakosából 769 horvát, 7 magyar, és 1 fő német nemzetiségű volt. 1910-ben 939, zömében horvát lakosa volt. 1941-ben 1241 lakosából 1196 magyar, 38 cigány, 5 horvát, és egy fő német nemzetiségűnek vallotta magát. 1991-ben 1761 lakosából 1511 horvát, 177 cigány nemzetiségű volt. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Drávadiós község teljes lakossága 2769 volt, ebből a falunak magának 1659 lakosa volt. A község lakosainak 90%-a horvát, 8,5%-a cigány nemzetiségű.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Fatimai Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma 1971-ben épült.
- 1945-ben alakult a falu kórusa, az 1950-es években pedig kulturális művészeti egyesületet alapítottak, melyet 1984-ben Fijolicának neveztek el. Ma is működik színi, népművészeti és tamburazenei csoportokkal.
További információk[szerkesztés]
- Drávadiós község hivatalos oldala
- A plébánia bolgja
- A község Muraköz megye honlapján
- Az alapiskola honlapja
- A falu adózói 1715-ben[halott link]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár VII. kötet Pest, 1860.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
