Petrivente

Petrivente
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség 2012-ig	Letenyei
Jogállás	község
Polgármester	Trojkó Tamás
Irányítószám	8866
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	291 fő (2011) +/-
Népsűrűség	48,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petrivente Pozíció Magyarország térképén
Petrivente Pozíció Zala megye térképén
é. sz. 46,44058°, k. h. 16,84035°46.44058, 16.84035
Petrivente weboldala

Petrivente (horvátul Petriba) község Zala megyében, a Letenyei kistérségben.

Története

A legrégibb emlékeke a középső újkőkorszakból valók, ezt több régészeti adat bizonyítja

Vente alakkal először 1321-ben találkozunk településrészként

Földesura Kőszegi Kokas Miklós volt, akitől hűtlenség miatt elkobozták.

1323-ban az Osl nembeni Lőrinc kapta adományul, Károly Róbert királytól.

A XV. és a XVI. században birtokosként, említik a népes Vente családot.

1563-ban egy fából épült Kápolna is volt.

A török többször elpusztította, de 1573-ban újból lakott itt néhány család.

1591-ban Széchy Tamásé lett a birtok.

1719-ben az Inkey család tulajdona lett és később 1750-es évektől a területért pereskedés volt az Inkey és Batthyányiak között.

XIX. század közepén nagy major volt 126 urasági alkalmazott és család dolgozott.

A lakosság java része horvát anyanyelvű volt.

Petri első ismert írásos említése 1313-ből ismert Bekcsényi Simon bán fiának birtokaként. 1344-ben Kispetri vagy Mátyásfölde néven említik .

1698-ban Petriba, 1700-ban Petrit.

Egyházas, népes falu volt nemesi kúria állt benne.

Többnyire Rigyáccal és Erdősfalvával írták össze.

1548-ban és 1566-ban a török teljesen elpusztította, kápolnáját is felégette, de ismételten újjáépült.

1572-banpréfium, 1590-ban falu, sőt 1598-ban bírája is volt.

A török elleni felszabadító háborúk során elpusztult.

1690-ben 15 puszta telek volt.

1700-ban Rigyáccal együtt az Inkey család szervezte meg.

1728-ban tíz jobbágy és egy bíró lakta

1770-ben földesurakon kívül 27 családot írtak össze 126 lakossal

1854-ben Petri határában a Péteri majorban volt téglavető

1870-ban 452 lakosból 40 tudott írni és olvasni, a lakosság döntő többsége horvát anyanyelvű volt, a nehéz gazdasági viszonyok miatt az 1880-as években sok volt a kivándorló.

1895-ben különösen nagy volt a tehenészet és ekkor Petrihez tartozott Anna-major és Tódor hegy.

1892-től egyesült a két település, a község neve Petrivente lett.

Az I. világháború 12 halottat kívánt a községtől.

1928-ban két tanterem és tanítólakás épült a faluban, osztatlan községi iskola volt.

Az ipart 1930-as években két kovács és két csizmadia jelentette.

A lakosság 1930-ig gyarapodott, utána körülbelül 30 évig stagnált.

1948-ban hatosztályos részben osztott iskola működött.

1959-ban új iskola épült.

1864-ben új kultúrház épült-

1966-ban a körzetesítés folytán, a felső-tagozatosok Becsehelyre jártak iskolába.

1975-től az alapfokú oktatás teljesen megszűnt.

1972-ban 25 férőhelyes óvoda létesült.

1953-tól van villany,

1984-ben épült ki a vezetékes ivóvíz hálózat

1994-95 között gáz és szennyvízhálózat épült, így az infrastruktúra teljes a községben.