Nyugat-Dunántúl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyugat-Dunántúl
HU NUTS 23 ND.png

Központ Győr
Megyék Győr-Moson-Sopron
Vas
Zala
Népesség
Teljes népesség 998 187 fő +/-
Népsűrűség 89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11 209 km²
Legmagasabb pont Írott-kő, 882 m
A nyugat-dunántúli régió kistérségei és városai, 2011. január 1.

Nyugat-Dunántúl a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, melynek központja Győr.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Közigazgatás

A nyugat-dunántúli régió kistérségei 2011. január 1-jétől:

Győr-Moson-Sopron megye

Vas megye

Zala megye

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Város Lélekszám
Győr 131 267 fő (2010. január 1.)[1] +/-
Szombathely 79 590 fő (2011. január 1.)[2] +/-
Zalaegerszeg 61 970 fő (2011. január 1.)[3] +/-
Sopron 60 755 fő (2011. január 1.)[4] +/-
Nagykanizsa 49 850 fő (2011. január 1.)[5] +/-
Mosonmagyaróvár 32 493 fő (2011. január 1.)[6] +/-
Keszthely 21 047 fő (2011. január 1.)[7] +/-

[szerkesztés] Demográfia

  • Lakosság: 998 187 fő (2009)
  • 0-14 éves korig terjedő lakosság: 14%
  • 15-64 éves korig terjedő lakosság: 70%
  • 65-X éves korig terjedő lakosság: 16%
  • A KSH adatai alapján.

[szerkesztés] Turizmus

A Hévízi-tó fürdőépülete

A nyugat-dunántúli régió területe megegyezik a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Zala megye keleti, Balaton körüli részét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik.

Győr-Moson-Sopron megye

A megye különleges értékei a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Fertő tó, amelyek a világörökségi listán is szerepelnek. A fő turisztikai vonzerőt ezenkívül a számtalan értékes műemlék, Győr és Sopron történelmi hangulatú belvárosa, a kisvárosok és falvak barokk templomai, kastélyai, valamint a nagy hagyományú borkultúra jelentik. Sokan keresik fel a barokk stílus gyöngyszemének tekintett fertődi Esterházy-kastélyt és a magyarság egyik nemzeti zarándokhelyének számító nagycenki Széchenyi-kastélyt. Innen további kirándulás tehető a nagycenki múzeumvasúton. A vidék híres látnivalói közé tartozik még a lébényi román stílusú templom és a fertőrákosi kőfejtő.

Lásd még: Győr-Moson-Sopron megye turisztikai látnivalóinak listája

Vas megye

A megye fő látnivalói Szombathely és Kőszeg hangulatos történelmi városközpontjai, az Alpokalja természeti értékei, a barokk kastélyok, az őrségi falvak máig megőrzött népi építészete, valamint a jáki templom, a román stílusú építészet remekműve. A múzeumok közül megemlíthető a kőszegi Jurisics-vár kiállítása és a pityerszeri skanzen Szalafőn. A természetkedvelők sok ritka növényfajjal találkozhatnak a jeli (Kám), a Chernel-kerti (Kőszeg), a kámoni (Szombathely), a vépi és a szelestei arborétumokban. Az Őrségi Nemzeti Park és az Írottkő Natúrpark hegyvidéki erdei tiszta, jó minőségű levegője a túrázók számára fontos vonzerőt jelent.

Lásd még: Vas megye turisztikai látnivalóinak listája

Zala megye

A megye turizmus szempontjából legfontosabb területe Keszthely és a Balaton 30 kilométeres partszakasza, valamint a Hévízi-tó. A megye fő turisztikai vonzerejét ezenkívül az érintetlen természet, a gyógyfürdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A nagy kiterjedésű erdők kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak.

Lásd még: Zala megye turisztikai látnivalóinak listája

[szerkesztés] Lábjegyzet

  1. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
  3. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
  4. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
  5. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
  6. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
  7. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. szeptember 26.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken