Írott-kő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Írott-kő
Irottko kilato.jpg
Az írott-kői kilátó

Magasság 882 m
Hely határpont,
 Magyarország, Vas megye
 Ausztria, Burgenland
Hegység Kőszegi-hegység
Elhelyezkedése
Írott-kő  (Magyarország)
Írott-kő
Írott-kő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 14″, k. h. 16° 26′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 14″, k. h. 16° 26′ 02″

Az Írott-kő (németül Geschriebenstein) a Kőszegi-hegység és egyben Dunántúl legmagasabb, 882 méteres pontja. Magyarország legmagasabb hegycsúcsai között ezzel a 43.

Első említése a 14. századból származik. Akkoriban Fenyőhegyként emlegették. A 17. században a Szálkő nevet kapta a csúcs. A mai Írott-kő nevet egyes feltételezések szerint az itt áthaladó Batthyány–Esterházy határ feliratozott határkövéről kapta.

1891-ben állították az első kilátót ide a Kőszegi Turista Egyesület tagjai. Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. A trianoni osztrák–magyar határ az 1913-ban épült kő kilátó közepén húzódik végig, ezt a torony közepén egy határkő is jelzi. A kilátó bejárata az osztrák oldalon van.

A vasfüggöny idején a kilátó épületét a drótkerítés kikerülte és osztrák oldalon hagyta, látogatása is csak onnan történhetett. Az egykor gondozott országhatárt a sarjadásból megerősödött és felnőtt nyírfaerdő jelöli már csak.

2002. május 1-jétől[1] a gyalogos és kerékpáros turisták számára határátlépési pontok létesültek a Kőszegi-hegységben, melyek közül az egyik ennél a kilátónál volt. Ezt április 1-jétől október 31-ig 07.00 és 20.00 óra között; november 1-jétől március 31-ig 08.00 és 16.00 óra között lehetett igénybe venni az Írottkő Natúrpark osztrák és magyar településein, a jogszabályban lehatárolt zónán belül. A schengeni övezetbe való belépéssel ennek jelentősége megszűnt.

A kilátón kívül itt található az Országos Kéktúra nyugati végpontja is. Közigazgatásilag Bozsok községben fekszik. A legközelebbi magyarországi település Velem. A legközelebbi város Rohonc (Rechnitz, Ausztria), a magyar oldalon Kőszeg.

2009-ben a megrongálódott kilátót lezárták, majd felújítást követően 2010. július 21-től ismét látogathatóvá vált.[2]

Határkő a kilátóban
Az osztrák-magyar határ az Írott-kői kilátóból nézve. A határsávra nyírfaerdő sarjadt, így élesen elüt a környezetétől

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 65/2002.(III.30.) Kormány rendelet
  2. Írottkő Kilátó. Kőszeg városának hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2010. július 21.)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szerényi Gábor: Séta az Írott-kő Natúrparkon keresztül - A kéktúra nyugati végpontján, Élet és Tudomány, 2010. (65. évf.) 40. sz. 1264-1266. old.
  • Domonkos János: Jeles pontok a térképen: az Írott-kő, Természetbúvár, 1991. (46. évf.) 2. sz. 43. old.
  • Bartha Dénes - Markovics Tibor: Az Írott-kő harangvirágai, Természetbúvár, 1990. (45. évf.) 6. sz. 43. old.
  • Bakos György: Az Írottkő Natúrparkért Egyesület, Honismeret, 2010. (35. évf.) 3. sz. 56-61. old.
  • Bokányiné Boda Gyöngyi - Kiss Kornélia: "Határtalan természet - ezeréves kultúra" - Az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark, Turizmus Bulletin, 2002. 1. sz. 56-59. old.
  • Simola Ferenc: Bariska István: A kéklő Írottkő alatt, Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, 2001. (28. évf.) 3. sz. 85-87. old.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]