Ság (hegy)
| Ság | |
 |
|
|
|
|
| Magasság | 279 m |
| Hely |  Magyarország, Vas megye |
| Hegység | Dunántúli-középhegység |
| Típus | vulkanikus |
| Elhelyezkedése | |
 Ság
Pozíció Magyarország térképén
|
|
| é. sz. 47° 13′ 52″, k. h. 17° 7′ 1″ | |
A Ság tanúhegy Vas megye keleti részén, a Kemenesalján. 279 méter magasan emelkedik Celldömölk fölött. 1891-ben a hegy platóján végzett méréseket Eötvös Loránd a róla elnevezett torziós ingával. A hegyen a 20. században bazaltot bányásztak, ma azonban itt található a Sághegyi Tájvédelmi Körzet.[1]
Tartalomjegyzék |
Kialakulása [szerkesztés]
A környező síkságából 150 m-re kiemelkedő hegy egy 5 millió éves tűzhányó maradványa. A tanúhegy lankája homokos pannon képződményekből, a meredekebb kúp vulkáni tufából és bazaltból áll.
A térséget a vulkáni működés előtt a Pannon-tenger vize borította. A kőzetolvadék több kilométeres mélységből, tektonikus törések kereszteződésében létrejött magmacsatornákon került a felszínre. Az első kitöréssel kiszórt törmelék - a tufa - mintegy 2000 méter vastag homokos rétegre hullott. A tűzhányó működésének második szakaszában a lávafolyam 50 m vastag bazalttakaróvá dermedt a hegy tetején.
A lepusztulás során először a bazaltpajzs pereme töredezett le, majd a szél és a víz fokozatosan elhordta a lazább képződményeket. Mai formájához hozzátartoznak a suvadások, a kijárt mélyutak és a szőlőművelés lépcsői. A bányaműveléssel kialakított terek teszik lehetővé, hogy bepillanthassunk hazánk egyik legfiatalabb tűzhányójának belsejébe.
Élővilág [szerkesztés]
Növényzete lényegesen különbözik a környező területek flórájától. Jellemző növényei közt megtalálható többek között a fekete kökörcsin, a tavaszi hérics és a kövi varjúháj. Gazdag madárvilág jellemzi. Megfigyelhető itt a kuvik, a macskabagoly, a gyöngybagoly és az erdei fülesbagoly. Gyakori az erdei pinty, a csuszka, a fülemüle, a fekete rigó és a vörösbegy. Flórájának és faunájának védelmét tájvédelmi körzet szolgálja.
Szőlő és bor [szerkesztés]
A Somló és Kis-Somlyó tanúhegyekkel alkot borvidéket. A szőlőművelés helyi írásos emléke a „Sági Hegységnek Törvényei” az ország egyik legrégebbi szőlőműveléssel kapcsolatos magyar nyelvű jogszabály-gyűjteménye (18. század).
Eötvös Loránd geofizikai mérései [szerkesztés]
Eötvös Loránd 1891-ben az ebben az évben elkészült Eötvös-ingával méréseket végez a hegyen, hogy műszere használhatóságát ellenőrizze. A hegy akkor még bányászattal nem torzított alakja lehetővé tette, hogy a mérési eredményeket összehasonlítsák az elméleti úton kapott értékekkel. Ezekre a mérésekre emlékeztet a hegyen 1971-ben felállított bazalt emlékoszlop, mely Antal Károly alkotása. Felső részén egy Eötvös-inga képe és az 1891-es évszám látható. A talapzaton található fehér márványtáblán a következő szöveg olvasható: EÖTVÖS LORÁND SÁGHEGYI KUTATÁSAI EMLÉKÉRE. EÖTVÖS LORÁND, TANGL KÁROLY, KÖVESLIGETHY RADÓ, BODOLA LAJOS 1971.[2]
A bazaltbánya [szerkesztés]
A hegy bazaltját elsőként a rómaiak használták fel a Borostyánút és Savaria útjainak építéséhez.[3] A modern kori bányaművelés a 20. század elején kezdődött. 1909-ben jött létre a Sághegyi Bazaltbánya Rt. A nagyüzemi termelés 1911-től datálható. A részvénytársaságot a háború után államosították, és a bányászat a kőzetanyag kimerüléséig, 1957-ig folytatódott. Összességében mintegy 17 millió tonna kő kitermelése történt meg, radikálisan megváltoztatva a Ság korábbi formáját: mai meddőhányókkal, belső bányaudvarokkal szabdalt felszíne csak nyomokban idézi az egykor fenséges tanúhegyet.
A bányaművelés hatására ugyanakkor feltárultak a hegy gyomrának olyan rejtett titkai, amelyek az avatott szem számára a hegy kialakulásáról regélnek. Hogy a természet ilymódon - emberi tevékenység által - felnyitott könyve mások számára is olvashatóvá váljék, létrehozták a sághegyi földtani tanösvényt. E tanösvényt bejárva szinte megelevenedik az egykori vulkáni tevékenység. Különösen impozáns látványt nyújt az utolsó kitörés kürtőbe szilárdult lávája.
További látnivalók [szerkesztés]
A hegytetőn hatalmas, kereszt formájú trianoni emlékmű magasodik, Magyarország egyik legimpozánsabb ilyen jellegű alkotása. Az 1930-as években, a környékbeli polgárok adakozásából épült.
Az egyik felújított bányaépületben kapott helyet a Sághegyi Múzeum, melyben a hegy természeti világát, hely- és kultúrtörténetét bemutató kiállítás látható. A múzeumban a bronzkori emlékek, a szőlőművelés és a bazaltbányászat eszközei mellett láthatjuk az Eötvös-inga egy továbbfejlesztett változatát is.
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
.jpg){kind=small} |
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
