Ság (hegy)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ság
Ság hegy.jpg

Magasság 279 m
Hely  Magyarország, Vas megye
Hegység Dunántúli-középhegység
Típus vulkanikus
Elhelyezkedése
Ság  (Magyarország)
Ság
Ság
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 52″, k. h. 17° 07′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 52″, k. h. 17° 07′ 01″
Az Eötvös-emlékoszlop részlete
Sághegyi Múzeum épülete
Sághegyi Múzeum kiállítótere, előtérben egy Eötvös-inga
Kemenes Vulkán Park a Ság hegy lábánál
Ság hegy

A Ság tanúhegy Vas megye keleti részén, a Kemenesalján. 279 méter magasan emelkedik Celldömölk fölött. 1891-ben a hegy platóján végzett méréseket Eötvös Loránd a róla elnevezett torziós ingával. A hegyen a 20. században bazaltot bányásztak, ma azonban itt található a Sághegyi Tájvédelmi Körzet.[1]

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környező síkságából 150 m-re kiemelkedő hegy egy 5 millió éves tűzhányó maradványa. A tanúhegy lankája homokos pannon képződményekből, a meredekebb kúp vulkáni tufából és bazaltból áll.

A térséget a vulkáni működés előtt a Pannon-tenger vize borította. A kőzetolvadék több kilométeres mélységből, tektonikus törések kereszteződésében létrejött magmacsatornákon került a felszínre. Az első kitöréssel kiszórt törmelék - a tufa - mintegy 2000 méter vastag homokos rétegre hullott. A tűzhányó működésének második szakaszában a lávafolyam 50 m vastag bazalttakaróvá dermedt a hegy tetején.

A lepusztulás során először a bazaltpajzs pereme töredezett le, majd a szél és a víz fokozatosan elhordta a lazább képződményeket. Mai formájához hozzátartoznak a suvadások, a kijárt mélyutak és a szőlőművelés lépcsői. A bányaműveléssel kialakított terek teszik lehetővé, hogy bepillanthassunk hazánk egyik legfiatalabb tűzhányójának belsejébe.

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Növényzete lényegesen különbözik a környező területek flórájától. Jellemző növényei közt megtalálható többek között a fekete kökörcsin, a tavaszi hérics és a kövi varjúháj. Gazdag madárvilág jellemzi. Megfigyelhető itt a kuvik, a macskabagoly, a gyöngybagoly és az erdei fülesbagoly. Gyakori az erdei pinty, a csuszka, a fülemüle, a fekete rigó és a vörösbegy. Flórájának és faunájának védelmét tájvédelmi körzet szolgálja.

Szőlő és bor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Somló és Kis-Somlyó tanúhegyekkel alkot borvidéket. A szőlőművelés helyi írásos emléke a „Sági Hegységnek Törvényei” az ország egyik legrégebbi szőlőműveléssel kapcsolatos magyar nyelvű jogszabály-gyűjteménye (18. század).

Eötvös Loránd geofizikai mérései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eötvös Loránd 1891-ben az ebben az évben elkészült Eötvös-ingával méréseket végez a hegyen, hogy műszere használhatóságát ellenőrizze. A hegy akkor még bányászattal nem torzított alakja lehetővé tette, hogy a mérési eredményeket összehasonlítsák az elméleti úton kapott értékekkel. Ezekre a mérésekre emlékeztet a hegyen 1971-ben felállított bazalt emlékoszlop, mely Antal Károly alkotása. Felső részén egy Eötvös-inga képe és az 1891-es évszám látható. A talapzaton található fehér márványtáblán a következő szöveg olvasható: EÖTVÖS LORÁND SÁGHEGYI KUTATÁSAI EMLÉKÉRE. EÖTVÖS LORÁND, TANGL KÁROLY, KÖVESLIGETHY RADÓ, BODOLA LAJOS 1971.[2]

A bazaltbánya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegy bazaltját elsőként a rómaiak használták fel a Borostyánút és Savaria útjainak építéséhez.[3] A modern kori bányaművelés a 20. század elején kezdődött. 1909-ben jött létre a Sághegyi Bazaltbánya Rt. A nagyüzemi termelés 1911-től datálható. A részvénytársaságot a háború után államosították, és a bányászat a kőzetanyag kimerüléséig, 1957-ig folytatódott. Összességében mintegy 17 millió tonna kő kitermelése történt meg, radikálisan megváltoztatva a Ság korábbi formáját: mai meddőhányókkal, belső bányaudvarokkal szabdalt felszíne csak nyomokban idézi az egykor fenséges tanúhegyet.

A bányaművelés hatására ugyanakkor feltárultak a hegy gyomrának olyan rejtett titkai, amelyek az avatott szem számára a hegy kialakulásáról regélnek. Hogy a természet ilymódon - emberi tevékenység által - felnyitott könyve mások számára is olvashatóvá váljék, létrehozták a Ság Vulkánösvényt. E tanösvényt bejárva szinte megelevenedik az egykori vulkáni tevékenység. Különösen impozáns látványt nyújt az utolsó kitörés kürtőbe szilárdult lávája.

További látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegytetőn hatalmas, kereszt formájú trianoni emlékmű magasodik, Magyarország egyik legimpozánsabb ilyen jellegű alkotása. Az 1930-as években, a környékbeli polgárok adakozásából épült.

Az egyik felújított bányaépületben kapott helyet a Sághegyi Múzeum, melynek kiállítása 2012-ben teljesen megújult. Az interaktív kiállítás a hegy természeti világát, hely- és kultúrtörténetét mutatja be. A múzeumban a római kori és bronzkori emlékek, a szőlőművelés és a bazaltbányászat eszközei mellett a hegy keletkezésének történetével is megismerkedhetünk.

A Múzeum parkjában található Kőpark és játszókert a hazánkban megtalálható vulkanikus kőzeteket mutatja be, a vulkánoszlopokon pedig a Föld legnagyobb vulkánjait ismerhetjük meg. Ezen kívül óriás puzzle és játszótér várja a látogatókat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tolnai Krisztina (szerk.): Sághegyi Tájvédelmi Körzet, Sarród, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, 1997.
  2. Fizikai Szemle 1996/12.
  3. Bödőcs, András (2011. április 15.). „Földet a katonáknak”. Élet és tudomány 2011 (15), 460. o.  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Celldömölk témájú médiaállományokat.