Felsőszölnök

Felsőszölnök
Iskola
Felsőszölnök címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Járás 2013-tól	Szentgotthárdi
Kistérség 2012-ig	Szentgotthárdi
Polgármester	Ropos Gábor
Jegyző	Szukicsné Skaper Mónika
Irányítószám	9985
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	570 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	24,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	23,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőszölnök Pozíció Magyarország térképén
Felsőszölnök Pozíció Vas megye térképén
é. sz. 46° 52′ 14,12″, k. h. 16° 9′ 35,03″46.8705888889, 16.1597305556
Felsőszölnök weboldala

A Hármashatárkő magyar oldala

A Hármashatárkő szlovén oldala

A Hármashatárkő osztrák oldala

A Felsőszölnök-patak télen

Felsőszölnök zászlója az egyik falunapon

A kő magyar, szlovén, osztrák oldalai

Az iskola épülete

Fellépők a felsőszölnöki falunapon

Fellépők a felsőszölnöki falunapon

Felsőszölnök faluközpont

Felsőszölnök faluközpontja leírással

Felsőszölnök középső részének lakóházai, a patak melletti völgyben (Fő út)

Régi kereszt a János-hegyen

A Lázár-család által állított kereszt a Békaváros falurészben

Régi kereszt a Hármashatárkőhöz vezető úton

Felsőszölnök (szlovénül Gornji Senik, németül Oberzemming, latinul Zelnuk Superior) község Vas megyében, az osztrák-szlovén-magyar hármashatár közelében.

A Szölnök helységnév a szlovén nyelvből került a magyarba. Jelentése: kaszáló, szénapadlás, szénapajta. A falu korai névváltozatai káposztaföldekre is utalnak (szlovénul: zelnik), így Zelnuk (1387), Zewlnek (1538), Felsőzelnek (1548), feölseo Zelnik (1594).

Éghajlata

A faluban a pannon és az alpesi éghajlat együttes hatása érződik. Az évi csapadékmennyiség átlagos középértéke 800 mm.

Növényvilág

Az erdőkben őshonos a jegenye- és a vörösfenyő. A luc- és erdeifenyő mellett nagy számban megtalálhatóak nyár-, nyír-, bükk-, tölgy-, éger- és akácfák is. Az 2000-es évektől az éghajlati változások, illetve újonnan megjelent fapusztító rovarok miatt a terület fenyő-állománya csökkent, jelentős területeken száradtak ki a fenyőerdők.

Az aljnövényzetben sokfajta ritka növény megtalálható, a fenyérgamandornak (Teucrium scorodnia) ez az egyetlen ismert magyarországi előfordulási helye.

Az alpesi erdőkben számos ehető gombafaj található, többek közt a vargánya, a nyulica (más néven rókagomba), az őzlábgomba, a kék és a zöld galambica és a különféle tinórúk. Ezeket tojással rántottaként, vagy a gombafejeket rántva, illetve pörköltként fogyasztják. Jelentős mennyiségű szárított gomba kerül a felsőszölnöki erdőkből minden évben a szomszédos Ausztriába.

Felsőszölnök területe az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.

Állatvilág

A területen nagy számú vadállomány található, melynek állomány-ápolását a Hármashatár Vadásztársaság végzi. A madarak mellett az erdei vadak közül nagy a vaddisznók, őzek és szarvasok száma. A korlátozás nélkül mozgó állatok miatt minden évben jelentős a vadkár.

Fekvése

Magyarország legnyugatibb települése. Vas megyében, az osztrák-szlovén-magyar hármashatár mellett fekszik. A legközelebbi város a 14 km-re lévő Szentgotthárd. A magyarországi szlovén közösség legnagyobb falva. Lakói 90%-ban vendek (magyarországi szlovének).

A falut tíz domb öleli körül, felületüket az pliocén-kori Ős-Rába hordalékos, agyagos-kavicsos maradványa borítja. A falu legmagasabb pontja az Ezüst-hegyen található (404 m). A Felsőszölnököt határoló dombok: Lujza-hegy (384 m), Hegyes-hegy (370 m), Martinjei-hegy (363 m), Kakasdomb (362 m), Ónzin-hegy (362 m), János-hegy (353 m), Török-hegy (343 m), Északi-hegy (349 m), Szabó-hegy (323 m).

1922 óta, a faluközponttól 4 km-re, Magyarország, Ausztria és Szlovénia határainak találkozásánál áll a Hármashatárkő.

A falut átszeli a Szölnök-patak, mely a szlovéniai Trdkovo községből ered.

Testvérközségek:

• Kuzma (Szlovénia)
• Rábaszentmárton (Sankt Martin an der Raab, Ausztria)

Falurészek

Felsőszölnök területe felosztható egymástól jól elkülönülő részekre: Vés (Belső falu), Divícin djárek (Divíc árok), Ónzin vrh (Ónz csúcs), Krajcarin djárek (Krajcár árok), Kamen (Kő), Mála polauva (Kis polauva), Ladina (Ugar), Bóslin ograd (Bószli gyümölcsös), Kálan dau (Kála völgy), Veuka polauva (Nagy polauva), Dúgoznauš, Brezden, Čerklen, Ravén (Síkság), Divójčin járek (Iker árok), Seteči járek (Setecs árok), Kovački járek (Kovacsk árok), Míklin dau (Míklin völgy), Stára bükonja (Régi bükkös), Kareči járek (Karecs árok), Grópčica (Sírocska), Gubin dau (Gubin völgy), Djéčkin dau (Djécsek völgy), Trajbarin dau (Trajbár völgy), Šlósarin járek (Lakatos árok), Črna bükonja (Fekete bükkös), Stári gáj (Régi fasor), Grózna graba (Rettenetes szakadék), Drávcin járek (Drávec árok), Žlebé (Csatornák), Krátka (Rövid).

Új utcanevek

2005 szeptemberétől Felsőszölnökön több utcanevet hoztak létre, korábban az összes házszám a Fő utca alatt szerepelt. Magyarországon egyedülálló volt ez az adminisztratív lépés, hiszen a falu összes lakója egyszerre kapott (változtatott) lakcímet. A létrejövő 11 új utcanév meghatározásakor a helyi nevezetességeket vették figyelembe.

Határátkelő

A trianoni békeszerződés feltételeinek életbelépéséig a Vendvidék és Muravidék területileg összetartozott. 1919 után Muravidék Jugoszláviához került, és az újonnan kialakuló országhatárok az 1990-es évekig elvágták egymástól az embereket. A magyarországi és szlovéniai emberekben is megfogalmazódott az igény, hogy az elválasztott tájegységeket újra könnyebben meg lehessen közelíteni. 1992-ben nyitották meg Felsőszölnök és Martinje között a határátkelőt, melyet Göncz Árpád avatott fel. A határ előbb csak szlovén, illetve magyar személyeket fogadott, de 2004-től nemzetközivé tették. Az átkelőn csak személygépkocsival, illetve busszal lehetett áthaladni, a teherforgalmat tiltották.

2007. december 21-én, a schengeni egyezmény életbelépése miatt, a faluban is felszámolták a határátkelő még megmaradt darabjait. Addig az átkelő napi forgalma kb. 50 fő volt. A határhoz vezető út 1,2 km-es szakaszát 2002-ben 120 millió forintból újították fel, ekkor az új aszfaltburkolat mellett kiépítették a hegyről lezúduló csapadékot elvezető csatornát is.

Tanya

A falu Szentgotthárd felőli közigazgatási határán túl lévő 15 épületből álló házcsoportot nevezik Tanyának. A terület ma közigazgatásilag Alsószölnökhöz tartozik, bár ennek legutolsó házától 3-4 kilométerre helyezkedik el. Lakói Felsőszölnökről származnak, s mivel a Tanya településrész történelmileg Felsőszölnök meghosszabbítása, ezért lakói hagyományosan itt élik köznapi, kulturális, illetve spirituális életüket is (pl: temetkezés, házasodás).

Története

Első írásos említése 1378-ból való Alsószölnökkel együtt (Zelnuk Superior et Inferior), akkor a dobrai várhoz tartozott. A 16. századtól a Batthyány család birtoka volt. A török hódítás a falut is elérte, jelentős számú férfit hurcoltak el. A falu melletti község, Ivánfalva (Iwanfalua) beleolvadt Felsőszölnökbe, ma a János-hegyen található házcsoportok jelzik egykori helyét.

A 16. század végétől a falu urai révén veszi fel az ágostai evangélikus vallást, s az marad 1717-ig. A község megmaradt katolikusai még gyakorolhatják kisebb zavargatásokkal hitüket, míg egyrészük Somogyba vándorol sok más szlovénnal együtt.

1640-ben a falu utolsónak hódol meg a törökök előtt, hogy elkerülje a pusztítást, akik már előtte sarcolták Istvánfalva, Börgölin (1622), Orfalu (1625), Permise és Ritkarócz (1632) szlovén falvakat. 1664 augusztusában a szentgotthárdi csata előtt a tatárok égették fel, sok más Rába menti faluval együtt. A lakosság előlük Stájerországba menekült, majd a csata végeztével hazatért, s felépítette a falut üszkös romjaiból.

A falu Alsószölnökkel a dobrai uradalom részét alkotta, s ezért a 19. században más környékbeli falvaktól eltérően a Tótsági járásban feküdt.

A második világháború után a falu belekerült a határsávba. A módosabb parasztgazdákat az Alföldre telepítették ki mint kulákokat, közülük a legtöbben nem tértek vissza szülőfalujukba. A községet a rendszerváltásig csak határsávi belépővel lehetett megközelíteni. A műszaki határzárat (nyomsáv, aknák) az 1970-es évek végén leszerelték, helyébe rakétás jelzőrendszert telepítettek. A legutolsó határvédelmi eszközöket az 1990-es évek eljén számolták fel teljesen. A környéki erdőkben néhány helyen még megtalálhatóak a szögesdrót maradványai. Felsőszölnökhöz köthető híresség Kossics József plébános, reformkori néprajztudós.

Demográfia

Felsőszölnök demográfiai adatai részletesen a Felsőszölnök népessége szócikkben

Hitélet

Középkor

Felsőszölnökön már a 16. században volt gyülekezet. Az 1620-as években a terület Poppel Lászlóné Salm Margit birtoka volt, az egyházi teendőket egy Vitus nevű prédikátor látta el.

Az 1628-as csepregi zsinaton Medvedovics Mihály lelkész képviselte a falut, majd 1646 és 1651 között Donkóczi Miklós.

1627-ben a gyülekezet Szölnök, Martinya (ma: Martinje, Szlovénia) és Türké (ma: Trdkova, Szlovénia) falvakból állt. A parókiához 5 zsellér is tartozott, akik minden héten igavonó állatokkal fél nap, míg azok nélkül 1-1 nap robotot szolgáltak a lelkész földjén, rétjén, vagy szőlőjén. A templom vagyonához tartozott egy ezüstkehely, illetve kisebb pénzösszeg, melyért a helyi céhmester felelt.

További információ a felsőszölnöki templomról a Felsőszölnöki Keresztelő Szent János templom szócikkben

Temető

A felsőszölnöki temető a helyi templom mellett terült el, majd áthelyezték a Fő út melletti domboldalra. A sírhelyeket keleti-nyugati tájolásúnak állították be, mert a népi hiedelem szerint így az elhunytak arcába süt a nap.

A 20. század elejéig a legtöbb sír be volt nőve fűvel, és puszpángot, vagy rózsabokrot ültettek rá a hozzátartozók.

A régebbi sírkövek feliratai még vend nyelvjárásban íródtak, illetve néhány sírkő felirata német. A temetőben nyugszanak többek között Kossics József, Kühár János és Kodela Péter plébánosok is.

A temetőt 2006-ban felújították, a ravatalozó elé fedett teret építettek. Lefedték a már régebb óta nem használt kutat is.

Közlekedés

1941 és 1945 között a szlovéniai Muraszombat és Szentgotthárd között Felsőszölnökön keresztül, buszjárat közlekedett. Az 1950-es években indult meg a rendszeres tömegközlekedés a falu és Szentgotthárd között. A vonalon először ún. Fakaruszokat, fa karosszériájú és ülésű Ikarus buszokat közlekedtettek, majd az 1960-as évek iparfejlesztése nyomán bevezették a munkásokat városba hordó munkás-, illetve tanulójáratokat. A többi utas számára heti három alkalommal közlekedett buszjárat. A munkásjáratok az 1990-es évek elején, a szentgotthárdi ipar nagyarányú felszámolásával együtt szűntek meg.

Napjainkban napi többszöri buszjárattal lehet elérni a falut a Szentgotthárd-Felsőszölnök belföldi, illetve a Szentgotthárd–Muraszombat (Szlovénia) nemzetközi vonalon. Közúti megközelítés Szentgotthárd, illetve a volt határátkelőn keresztül Trdkova (Szlovénia) felől lehetséges. A legközelebbi magyarországi vasútállomás Szentgotthárd (15 km), valamint Gyanafalva (közúton 13 km, légvonalban, gyalog kb. 8 km) a Szombathely–Körmend–Graz vasútvonalon. A falu elérhető még több turistaútvonalon keresztül is (Kétvölgy, illetve Apátistvánfalva felől).

2007. október 17-én Gyurcsány Ferenc magyar, és Janez Janša szlovén miniszterelnök letette a Felsőszölnököt Kétvölgygyel összekötő út alapkövét. A tervek szerint 2008 végére, 300 000 000 Forinból felépülő új út a két zsáktelepülés közötti, kerülővel teljesíthető 30 km-es távot 5,8 km-re csökkentette volna. 2009-ben az építkezés még nem kezdődött meg.

További információ a két falut összekötő útépítésről a Felsőszölnöki miseút szócikkben

Nevezetességei, látnivalók

• 19. századi vízimalom és olajütő
• II. világháborús emlékmű
• Katolikus templom, szlovén nyelvű freskókkal és rózsaablakokkal]
• Götz-major
• WestEnd (GCwend) virtuális geoláda (N 46° 52,1410'; E 16° 06,8290')
• régi paplak (állandó kiállítás, szálló)

Hármashatárkő

A Hármashatárkő (szlovénül: Tromejnik, németül: Dreilanderecke) Felsőszölnökön, a Hampó-völgyből induló domb tetején, Magyarország, Szlovénia és Ausztia találkozásánál lett felállítva. A műemlék Tauka (Tóka), Trdkova (Türke) és Felsőszölnök falvak határait, illeve hazánk legnyugatibb pontját is jelzi.

A hármashatárról és a Hármashatárkőről részletesebben a A felsőszölnöki hármashatár szócikkben

Közintézményei

• Önkormányzat (polgármesterek: Ropos Márton (1990–2006), Ropos Gábor (2006–)
• Óvoda
• Önkormányzati Konyha és Ebédlő

Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola

Az iskola épülete a szlovén nemzetiségi nyelvoktatás egyik alapköve. 1925-ben épült, 1975-ben és 1985-ben kibővítették, majd 2006-ban felújították.

Az iskoláról részletesebben a Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola szócikkben

Tanyagondnoki szolgálat

A településen 2000-ben indult meg a falugondnoki szolgálat, melynek ellátására az önkormányzat gépkocsivezetőjét képezték át állami támogatással és képzéssel. A falugondnok feladata a falu külterületein (hegytetők, eldugott erdős területek) lévő idősek és rászorulók támogatása, beleértve ide a heti többszöri bevásárlást, az orvoshoz hordást, a falu lelkészének bizonyos időközönként, illetve főbb ünnepekkor történő eljuttatását a szentségek biztosítása miatt.

A falugondnoki szolgálatot jogszabályi változások miatt tanyagondnoki szolgálattá minősítették át, egyrészt a kisszámú lakosság, másrészt a külterületek nagysága miatt. A tanyagondnok közvetlen felettese a falu polgármestere, felé, illetve az EU-s és magyarországi források felhasználása miatt a kormányzat felé is a tanyagondnok rendszeres beszámolókat, kimutatásokat készít, részletes naplózást vezet.

Kultúra

Felsőszölnök hagyományörző ünnepségeiről és népszokásairól a Hagyományőrző ünnepségek és szokások Felsőszölnökön szócikkben

A falu a magyarországi vend kisebbség egyik legaktívabb kulturális központja. A faluban szlovén kisebbségi tánckar és énekkar is működik. Számos magyar, szlovén és osztrák fellépésen jelennek meg. Fellépéseiken vendvidéki hagyományos népdalokat és táncokat adnak elő.

Bábcsoport

A felsőszölnöki bábcsoport az 1980-as években alakult, tagjai főleg a helyi általános iskolások közül kerülnek ki. A csoport irányítója, és a bábok és a dramaturgia készítője Milivoj Miki Rož. A bábjátékok szlovén nyelven, vagy vend nyelvjárásban játszódnak. A csoport állandó fellépője a kistérségi szlovén, illetve a szlovéniai fesztiváloknak.

Néptánccsoport

A Felsőszölnöki Szlovén Néptánccsoport 1985-ben alakult, repertoárjában a vendvidéki, illetve a szlovéniai néptáncok szerepelnek. A Magyarországi Szlovének Szövetsége keretében működik, vezetője Szukics András. A táncosok hagyományörző öltözetben táncolnak, és a csoport elindulása óta felnövő két generáció együtt szerepel az első fellépőkkel. A fellépések alatt a zenét a helyi zenészek (jellemzően harmonika) szolgáltatják.

Az általános iskolában néptánc-szakkör is elérhető, melynek tagjai a szlovén nyelvű rendezvényeken, vagy szomszédos falunapokon is fellépnek.

Vegyeskar

A Pável Ágoston szlovén polihisztor nevét viselő vegyeskar elődjét Csabai András alapította meg 1938-ban. Az akkori egyházi énekkar az 1950-es években nőtte ki magát, ekkor már nem egyházi jellegű egyesületté.

Első karvezetője Boros Anna volt, 1953-tól 1957-ig vezette a kórust. Ezután 12 évig Vass József pedagógus állt az élen, aki férfiakat is meghívott a karba, majd az egyesület 1966-ban felléphetett Pável Ágoston szülőfalujában, a szlovéniai Vashidegkúton.

1971-ben a kar Csabai András vezetésével megjelent a szlovéniai Šentvidben is.

A vezetést 1985-ben Variné Trifusz Mária ének-zene szakos tanár vette át, aki szakmai szempontjai alapján fejlesztette tovább a kórus munkáját. Az énekkar egyházi énekeket vett fel ismét a repertoárjába, melyekkel karácsonyi hangversenyeken léptek fel, majd a mise liturgiájának elsajátítása után a vegyeskar rendszeresen szerepelt egyházi rendezvényeken is.

1985 és 1998 között a Pável Ágoston vegyeskar 141-szer szerepelt Magyarországon, Szlovéniában, Ausztriában és Olaszországban.

A kórus rendszeres résztvevője a Rába-vidéki Napoknak, a šentvidi Éneklő Tábornak, a rába-vidéki falunapoknak és egyéb rendezvényeknek. Szereplője az "A dal nem ismer határokat" című nemzetközi rendezvénynek.

Első hanghordozójukat a Magyarországi Szlovének Szövetsége adta ki, a kazettán Korpics László zenekarával szerepel a vegyeskar, Mi, Slovenci (Mi, szlovének) címmel. Jubileumukon újabb kazettával jelentkeztek, melyen egyházi énekek szerepelnek.

Az Országos Szlovén Önkormányzat támogatásával 2002-ben jelent meg az énekkar első CD-je, Slovenec sem címmel.

A Pável Ágoston Vegyeskar egyetlen közösségi díjazottként, 2005. december 18-án Pro cultura minoritatum Hungariensis (a magyarországi kisebbségek kultúrájáért) díjat kapott a magyarországi szlovén nemzeti kisebbség anyanyelvi, kulturális hagyományainak megtartása és továbbörökítése érdekében végzett kimagasló szakmai munkájáért.

Hagyományörző népdalkör

2000-ben alakult meg a Vegyeskar 7 tagjának részvételével. A népdalkör repertoárjának legrégebbi népdalaiból a szlovéniai Muravidéki Múzeum CD-t és kazettát készített.

Gáspár Lászlóné, a kör vezetője 2007. december 16-án Vas megye Önkormányzata Szolgálatáért Kisebbségekért Tagozata elismerésben részesült.

Sportélet

Ezüst-hegy Sportegyesület

A falu önszerveződő sportegyesülete. Aktív szerepet vállal a falun belüli, és a községek közötti sportesemyények megszervezésében, lebonyolításában.

Az egyesület részt vesz a helyi szlovén kisebbségi önkormányzat által szervezett kulturális programokon is. A tagok részt vesznek a nagyszombatkor felállított karbid-ágyúk kezelésében, illetve december 6-án Mikulás és krampusz-jelmezbe öltözve felkeresik a faluban lakó 14 éven aluli gyermekeket.

Egyéb egyesületek

Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Az egyesület megközelítőleg 30 taggal működik, elnöke Ropos Márton, korábbi polgármester. Az önkéntes tűzoltók szoros kapcsolatokat ápolnak a környező szlovéniai települések tűzoltóival, valamint kapcsolatban állnak ausztriai és horvátroszági egységekkel is.

Szokások

Szülés

1954 előtt az asszonyok otthon szülték meg a gyermeküket, kórházba csak császármetszésnél kerültek. A szülési fájdalmak megindulásakor a férj, vagy a legidősebb gyerek elszaladt a bábáért, aki világra segítette a gyermeket. A sikeres szülés után a keresztanya meghívta a bábát egy italra a falu kocsmájába. Ha a gyermek halva született, akkor a bába és a nagymama az asztal alatt dobálta egymásnak, hogy életre keljen.

Halálozás

Részletesen a Halálozással kapcsolatos szokások Felsőszölnökön szócikkben

Mezőgazdaság

A környéken található földbirtokok generációk során elaprózódtak. A viszonylag kevés rendelkezésre álló megművelhető terület nem tudta eltartani az egyre növekvő lakosságot. Nyaranta a férfiak bérmunkát vállaltak a Dunántúlon, ezért természetbeli járandóságot kaptak. Asszonyokat is alkalmaztak a gazdaságokban, főleg könnyebb mezőgazdasági munkálatokra. A vend munkásokat szívesen alkalmazták, mert híresek voltak a munkabírásukról.

Az 1970-es évektől számos fiatal dolgozott a Győr-Moson-Sopron megyei gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, főleg a cukorrépatermesztésben. Számos fiatal le is telepedett a munkahelye környékén, így alakult ki a magyarországi vendek egyik jelentős központja Mosonmagyaróvár környékén.

A felsőszölnöki háztáji gazdaságoknál szinte minden családnál megtalálhatóak voltak a nemesített gyümölcsfák, ezek mára gondozás híján elkorcsosultak. Az 1990-es évek végén az egyik felsőszölnöki gazda szlovéniai segítséggel almást telepített, melyhez a felsőszölnöki konyha kazánházában aszaló berendezést is üzembe helyeztek.

A környék talaja csak korlátozott körű termények termesztését tette lehetővé. Ezek között megtalálható a búza, az árpa, a kukorica, a hajdina (ma már csak elvétve vetik), burgonya, és az állatoknak termesztett kerékrépa, pirosrépa és tök. A tök magvából ma is olajat ütnek. Ezt a fekete színű olajat saláták, ételek (pl: kocsonya) ízesítésére, és gyógyászati célokra is használják. Magyarországon a tökmagolaj e célú felhasználása eme területen kívül szinte ismeretlen.

További információ a táplálkozási szokásokról a A Vendvidék népi táplálkozása szócikkben

Az 1990-es évek végétől fogva általánossá vált a mezőgazdasági művelés alá vont területek méretének csökkenése. A falu fokozatos elöregedése és a fiatalok nagyarányúbb elvándorlása miatt kisebb a jelentősége a helyi földművelésnek. A nem megművelt területeket gyakran fenyő csemetékkel ültetik be.

A helyi gazdák öregebb, főleg MTZ gyártmányú traktorokat vásárolnak, míg az aratást egy-két nagygazda végzi bérmunkában.

Műszaki berendezések

A falu területén, illetve a környező erdőségekben több műszaki berendezés, illetve állomás is helyet kapott. A fontosabb berendezések, illetve elhelyezkedésük:

• Vasívíz ZRt. műszaki figyelőtornya (a helységnévtábla mellett, a falu Szentgotthárd felőli oldalán)
• Antenna Hungária ZRt. tévétornya (a Kakas-domb tetején)
• T-Mobile, Telenor erősítő és átjátszótorony (a tévétorony oldalán)
• A szentgotthárdi Szlovén Rádió innen sugároz, a 97.7 MHz-es frekvencián
• Vasivíz ZRt. szivattyúház (a János-hegy oldalában)

Infrastruktúra

• szemétszállítás: nyári időszak: kéthetente, téli időszak: havonta
• kábeltelevízió: van (azonban csak a falu völgyben fekvő részén van teljesen kiépítve, üzemeltetője az Infrasat Kft.)
• internet: vezetékes internet nem érhető el (catv vagy ADSL), mobilinternet esetén maximum EDGE
• gáz: tartályos telepítéssel, gázvezeték nincs
• csatornázás: pályázati forrásra vár
• mobiltelefon-elérés: T-Mobile, Telenor (magyar), A1, Orange, T-Mobile (osztrák), VIP (horvát), Mobitel (szlovén)
• egyéb: elektromos- és ivóvíz hálózat (teljes körű), lomtalanítás (időszakosan)

Ivóvíz-hálózat bővítése

2006 őszétől az Európai Unió támogatásával kiépítették a vezetékes ivóvízhálózatot a Jánoshegy és Kakasdomb községrészeken. Az ezeken a területeken lakók állandó problémája volt a vízhiány, mivel az általuk használt fúrt kutak a nyári száraz időszakokban már nem tudták biztosítani a megfelelő mennyiségű ivóvizet.

Villamosenergia-korszerűsítés

2004-től 2007-ig tartó munkálatok során az E.On Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. lecserélte a Felsőszölnök és Kétvölgy között húzódó elektromos kábeleket. A tájegységre jellemző viharos széllökésektől kidőlt fák, illetve télen a vezetékekre fagyott hó súlya alatt elszakadó kábelek miatt a helyieket gyakran sújtotta áramkimaradás.

A Magyarországon újnak számító technológia részeként a villamossági szakemberek a Skandináv-országokban kifejlesztett univerzális kábelt használtak a cseréhez, melynek húzószilárd-műanyag külső bevonata ellenáll a rádőlő fák súlyának, illetve a viharos időjárásnak is.

A vezeték nyomvonalát az áramszolgáltató szakemberei az Őrségi Nemzeti Park szakértőivel jelölték ki, a településeken belül a földbe ásva, míg a külterületen a levegőben haladva, a természetes környezet megbolygatása nélkül.

Érdekességek

• Felsőszölnök, Magyarország legnyugatibb, illetve Garbolc, Magyarország legkeletibb pontja között 7°-nyi az eltérés, emiatt a Nap Garbolcon 27 perccel korábban kel és nyugszik, mint Felsőszölnökön. A köztük lévő távolság légvonalban 524 km.
• Az Európa Parlament döntése alapán túrautat létesítenek a szovjet érdekszférába tartozó keleti blokk, és Nyugat-Európa határának nyomvonalán. A magyarországi munkálatokat a Fertő-tó és Felsőszölnök között kezdik meg, melynek során zöld turistajelzéseket festenek fel, és kihelyezik az útmutató táblákat.
• Felsőszölnökön van az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat központja, míg Budapesten csak képviseletet tart fenn.
• Felsőszölnökön 299 ház található.
• A falu EOV koordinátái: 430080, 174423.

Híres emberek

• Hánsék Imre a Tótság esperese
• Horváth András költő
• Kossics József író
• Pintér István költő
• Persa Iván író
• Gáspár Alajos író
• Kühár János író és nyelvápoló
• Mukicsné Kozár Mária és Mukics Ferenc történész, újságíró és író házaspár

Irodalmi hivatkozások

• Kozár Mária: Felsőszölnök; Száz magyar falu könyvesháza sorozat; ISBN 9639287202; ISSN 1586-0469
• Kozár Mária: Etnološki slovar Slovencev a Madžarskem (A magyarországi szlovének néprajzi szótára); Zveza Slovencev Na Madžarskem (Magyarországi Szlovének Szövetsége), Szentgotthárd; Savaria Múzeum, Szombathely; 1996; ISBN 9637206620

Külső hivatkozások

• Felsőszölnök Önkéntes Tűzoltó Egyesület hivatalos honlapja
• Felsőszölnöki Plébánia honlapja
• Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola honlapja
• Felsőszölnök (magyar nyelven). Magyar Vendéglátás. [2007. szeptember 28-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)