Tömörd
| Tömörd | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Járás 2013-tól | Kőszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kollárits Gábor[1] |
| Irányítószám | 9738 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 272 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 17,71 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tömörd
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Tömörd
Pozíció Vas megye térképén
|
|
| é. sz. 47° 21′ 58,39″, k. h. 16° 40′ 30,36″ | |
Tömörd község Vas megyében, a Kőszegi járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kőszegtől 12 km-re délkeletre fekszik, Csepreg, Bük, Gór, Meszlen, és Nemescsó települések közt.
Története [szerkesztés]
Határában őskori (neolit, rézkor, vaskor) település nyomait tárták fel 1905-ben egy kisebb ásatás során. A római korból többek között bronzérmek, fibulák kerültek elő.
1978-ban egy hét méter átmérőjű salakhalmot találtak, ahol Árpád-kori kohó nyomaira bukkantak. Közelében az Ablánc-patak völgyében, 12–13. századi cserepeket fedeztek fel. Itt egy kb. 30 méter átmérőjű Árpád-kori favárat feltételeznek. Nem messze áll egy barokk Szent Ilona-szobor.
Első okleveles említése 1233-ból maradt fenn Tumind formában. 1270-ben Temerd néven említik.[3] A név, amelyet a türk temir-temür szóból eredeztetnek, vasat jelent. A 12. században a település Tömördi és Pósa családok birtoka volt. 1392-ben Themerd, 1441-ben Twmerd alakban fordul elő, Kőszeg várának tartozéka volt. 1475-ben Poss. seu pred. Themerd. al. nom. Posafalva néven említik, a Pósa család birtokaként.[3]
A török hódoltság alatt horvát menekültek telepedtek itt le. A falu középkori templomát a törökök elpusztították. Később Szent Ilona tiszteletére új templomot építettek, amelyet 1698-ban boltozatos, kőtornyos és két kapuval ellátottként írtak le, és festett kazettáit is megemlítették. 1723-ban özvegy Engelhofferné újíttatta fel. 1756-ban már három oltára volt, amelyek közül az egyik Szent Félixé, akinek ereklyéjét az 1700-as évek első felében hozták ide Rómából, mert a helyi hagyomány szerint a község területén szenvedett vértanúhalált. A tornyában három harangot és toronyórát jegyeztek fel. 1796-ban a templom egy tűzvész során jelentős károkat szenvedett, ekkor az ereklyetartó is megsérült. Mai formáját 1890-ben kapta.
A Chernel család 18. században udvarházat építtetett. A copf stílusú egyszintes épületet védett park veszi körül.
Vályi András szerint "TÖMÖRD. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Csernely’ Maradékjai, és Góry Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nemes Csóhoz nem meszsze, határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek." [4]
Fényes Elek szerint "Tömörd, elmagyarosodott horvát falu, Vas vmegyében, Sopron vmegye szélén, Kőszeghez 1 1/2 óra: 418 kath., 5 ref., 3 evang. lak. Kath. paroch. szentegyház. Nevezetes birkatenyésztés. F. u. a Chernel nemzetség." [5]
Vas vármegye monográfiájában ez áll: "Tömörd, régi község, 101 házzal és 731 r. kath., ág. ev. és ev. ref. magyar és horvát lakossal. Postája Nemes-Csoó, távírója Acsád. A községnek hajdan Themerd volt a neve. A XIV. században a kőszegi várhoz tartozott és a Garayak voltak a földesurai. A XVII. század vége felé Thököly foglaltatta el a tömördi kastélyt és birtokot. Később a Chernelek lettek a földesurak, akiknek itt két kastélyuk van; az egyik Chernel György cs. és kir. kamarás, orsz. képviselőé, a másik Chernel Antalé. Az előbbit Chernel György, több megye táblabírája, 1809-ben építtette a régi kastély helyén. Chernel Antal egy drágakövekkel kirakott ezüst serleget őriz, melyet Chernel György II. Rákóczy Ferencztől vitézségéért kapott; birtokában van a fejedelemnek egy inge is." [6]
1910-ben 718, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
Madárvárta [szerkesztés]
A településen aktív madárgyűrűzés folyik. A 20. század elején Chernel István naplójában még közel 19 ha-os nyílt vízfelületet említ, amely a feltöltődés eredményeként mára jelentősen lecsökkent. Mélysége 60-150 cm, a mindenkori csapadékmennyiség függvényében jelentősen ingadozik. A tó és környezete igen gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. 1980-as évek közepén a Tömördi-tó gazdag élővilágának tanulmányozására, az itt fellelhető természeti értékek védelmére és bemutatására megalakult a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület 8. sz.Vas megyei Csoportja.[7]
1997-ben a községtől 2 km-re, a Nagy-tó nyugati végénél épült fel a madárvárta épülete, amely a faluból az Országos Kéktúra jelzésen érhető el a leggyorsabban. 1996-ban a tavat és a környező rétek, bokrosok 15 hektáros területét egyesület megvásárolta. A vártán 10-12 ember egyidejű elszállásolása lehetséges.[8]
2012-ig a Csepregi kistérség része volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Chernel-kastély – Chernel család udvarháza
- Szent Ilona templom
- Ilonavár maradványai
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tömörd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ^ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV.. Budapest: MTA. 1890-1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
- ↑ geocaching.hu (2011. augusztus 10.). 1664. Tömörd-Ilonavár (GCTMRD). geocaching.hu. Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 10.
- ↑ Tömördi Madárvárta (2011. augusztus 10.). Tömördi Madárvárta. Tömördi Madárvárta. Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 10.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
