Ikervár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ikervár
Ikervár03.jpg
Batthyány-szobor
Ikervár címere
Ikervár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Sárvári
Jogállás község
Polgármester Fehér Ferenc[1]
Irányítószám 9756
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 1787 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 51,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 35,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ikervár (Magyarország)
Ikervár
Ikervár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 12′ 33″, k. h. 16° 53′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 33″, k. h. 16° 53′ 43″
Ikervár (Vas megye)
Ikervár
Ikervár
Pozíció Vas megye térképén
Ikervár weboldala

Ikervár község (egykor mezőváros) Vas megye Sárvári járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szombathelytől 25 km-re keletre, Sárvártól 8 km-re délre, Sótonytól 5 km-re nyugatra, Rumtól 10 km-re északra, a Rába folyó bal partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rába két partján emelt várakról kapta a nevét.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Batthyány-szobor

Területén már a késő bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítja a Rába partjából itt előkerült edény, mely a sárvári múzeum tulajdona. A községhez közel a Rába és a Herpenyő patak árterében őskori földvár állt, melynek közelében római kori téglák és edénytöredékek kerültek elő. A Fazék dombtól keletre a Herpenyő mellett szintén római épületek maradványai figyelhetők meg. A település területét a honfoglalás után magyarok lakták, ezt az 1987-ben itt megtalált 911. századi temető gazdag leletei bizonyítják. A Rába két partján már a 11. században állott itt egy-egy kisebb méretű királyi vár, ahol Salamon király 1073 karácsonyát töltötte és itt kötött békét Géza herceggel. A vár ekkor a király kedvelt udvarháza lehetett, ahonnan gyakran indult vadászatra a Rába vadban gazdag árterületeire. 1532-ben a török elfoglalta a várat, a 15. századi templomot lóistállónak használta. A Rákóczi-szabadságharc alatt Heister tábornok foglalta el a települést. Ikervárt a Batthyányak 1780 körül vásárolták meg, a kastélyt a 18. század végén gr. Batthyány József hercegprímás építtette fel. Ezután a család kedvelt tartózkodási helye lett, ahol gr. Batthyány Lajos miniszterelnök gyermekkorát töltötte. 1839-ben itt kezdte meg működését gr. Batthyányi Alajos cukorüzeme. 1910-ben 2033 magyar lakosa volt, ekkor Vas vármegye Sárvári járásához tartozott. 1848. június 13-án a Vasvármegyei Nemzetőrség zászlaját Ikerváron avatta fel Batthyány Lajos felesége, Zichy Antónia grófnő.

1896-ban Ikerváron kezdték építeni az ország első vízerőművét, amely 1900-tól napjainkig termel áramot. Érdekesség, hogy Ikervár volt az első villamosított falu Magyarországon, mintegy 50 évvel megelőzve korát. Gróf Batthyány Lajos 1831-től élt Ikerváron. 1848. június 23-án Ikervár lakossága Sárvár mezővárossal karöltve országgyűlési képviselővé választotta. Ikervár ékessége gróf Batthyány Lajos szobra, - Bory Jenő alkotása, sokáig Magyarország egyetlen egész alakos Batthyány szobra – melyet közadakozásból állíttatott Ikervár lakossága. Az emlékművet 1913. október 12-én leplezték le. 2010-ben kezdődött a szélfarm létesítése a település területén, amelynek keretében közel 17 db torony felállítása tervezett.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Batthyány-kastély

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ikervár témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]