Szőce
| Szőce | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség | Őriszentpéteri |
| Rang | község |
| Polgármester | Papp Tibor[1] |
| Irányítószám | 9935 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 364 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 19,45 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 18,71 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Szőce weboldala | |
Szőce község Vas megyében, az Őriszentpéteri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település megközelíthető: a 8-as főúton Körmendig, onnan déli irányban a 86-os főúton Rimányig, Rimánytól délnyugatra 3 km. Vasútállomása (Zalaháshágy–Szőce) kb. 3,5 km-re van, a Körmend–Zalalövő-vasútvonalon.
[szerkesztés] Története
Az Őrségben elhelyezkedő település első okleveles említése 1286-ból származik.
Szőce község neve valószínűleg a falu, falucska jelentésű szláv selce szóból ered. A falutól északra vezet az ún. Kerá út (Király út), a Magyarországról Itáliába tartó középkori út. Helyi néphagyomány szerint IV. Béla ezen az úton menekült a dalmát tengerpartra a tatárok elől.
Egy másik forrás szerint a falu neve pataknév lehetett, melyet a krónika III. Henrik német-római császár 1051-es hadjárata kapcsán említ.
[szerkesztés] Nevezetességei
Szent András templom: római katolikus templom, román kori műemlék.
A szőcei tőzegmohás láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. A 127 ha területű természetvédelmi terület legértékesebb része a völgy alján húzódó rétek láncolata (14ha).
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Szőce a Vendégvárón
- Fej-kéz-láb kézműves tábor Szőce
- Eladó házak Szőcén
- Szőcéről rövid információk
- Szőce község önkormányzata
- A szőcei tőzegmohás láprét — Az Őrségi Nemzeti Park kiadványa

