Ölbő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ölbő
Ölbő címere
Ölbő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség 2012-ig Sárvári
Jogállás község
Polgármester Smideleus László[1]
Irányítószám 9621
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 730 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 31,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ölbő  (Magyarország)
Ölbő
Ölbő
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47° 18′ 1,19″, k. h. 16° 51′ 33,48″
Ölbő  (Vas megye)
Ölbő
Ölbő
Pozíció Vas megye térképén
é. sz. 47° 18′ 1,19″, k. h. 16° 51′ 33,48″
Ölbő weboldala

Ölbő község a Nyugat-Dunántúli régióban, Vas megyében, a Sárvári kistérségben.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

A község a Kisalföldön, a Rába árterületén, a Kőris patak mentén fekszik. A megye északi részén található, a megyeszékhelytől, Szombathelytől kb. 20 km-re, Sárvártól kb. 10 km-re. Szomszédos települések: Szeleste, Sárvár-Rábasömjén.

Megközelítése [szerkesztés]

Közúton az M86-os autóútról Szeleste/Ölbő kijárattól, vagy a 86-os főútról (Alsó)szelesténél letérve, illetve a 84-es főútról Sárvár-Rábasömjén felől Szeleste felé letérve érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Vasi Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vonattal a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon (Ölbő–Alsószeleste vasútállomás) közelíthető meg.

Története [szerkesztés]

Ölbő község ősi neve Ikhazas Ilbu (Egyházas-Ölbő), és először a 13. században (1274-ben) említette írásos forrás. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben is szerepel. A falu 1288-1345-ig a Ják nemzetség birtoka volt.

Korábban a Kőris-patak két részre osztotta a települést: Kis- és Nagyölbőre, ezek 1890-ben egyesültek.

Népesség [szerkesztés]

A lakosság csaknem 100%-a magyar nemzetiségű.[3]

Vallás [szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok kb. 95%-a római katolikus, kb. 1%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 4%.[3]

Római katolikus egyház [szerkesztés]

A Szombathelyi Egyházmegye (püspökség) Sárvári Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Miklós. Filiaként a plébániához tartozik Szeleste római katolikus lakossága is.

Evangélikus egyház [szerkesztés]

Az evangélikusok már a XVI. században megjelentek a településen, majd nem sokkal később szinte az egész falu áttért erre a hitre. A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Vasi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Sárvári Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Gazdaság [szerkesztés]

Ipar [szerkesztés]

A községben található az ország második szén-dioxid üzeme (az első Répcelakon).

Természeti értékek [szerkesztés]

  • Kavicsbánya-tó.

Nevezetességei [szerkesztés]

  • Római katolikus (Szent Miklós-) templom: 1857-ben épült.
  • I. világháborús emlékmű.

Sport [szerkesztés]

Labdarúgás [szerkesztés]

A labdarúgó-szakosztály a megyei bajnokság II. osztályának Sárvári csoportjában szerepel.

Modell [szerkesztés]

A Községi Modellező Sportegyesület 1963-ban alakult. A kezdetekben repülő, majd önjáró vitorlás hajómodellekkel versenyeztek. A 80-as években kezdtek a rádió-távirányítású vitorlás hajómodellekkel foglalkozni. Fennállása alatt az egyesület versenyzői több egyéni felnőtt és ifjúsági, valamint csapat országos bajnoki címet és sok egyéb dobogós helyezést értek el. A csapat versenyzője a magyar rádió-távirányítású modellezés történetének második legeredményesebb versenyzője! Az ölbői modellezők több alkalommal vettek részt jó eredményekkel válogatottként a rádió-távirányítású hajómodellek világbajnokságán. Az ölbői csapat tagjai falújuk színeiben és magyar válogatottként többször szerepeltek lengyel, német, osztrák, szlovák, olasz versenyeken. Saját rendezésű nemzetközi versenyt 1990 óta rendeznek az ölbői bányatavakon "Kőris Kupa" néven.

Horgászat [szerkesztés]

Az Egyesület Herman Ottó nevét viseli.

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Ölbő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. ^ a b KSH

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]