Ölbő
| Ölbő | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Kistérség | Sárvári | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Smideleus László[1] | ||
| Irányítószám | 9621 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 730 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 31,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ölbő
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Ölbő
Pozíció Vas megye térképén
|
|||
| Ölbő weboldala | |||
Ölbő község a Nyugat-Dunántúli régióban, Vas megyében, a Sárvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A község a Kisalföldön, a Rába árterületén, a Kőris patak mentén fekszik. A megye északi részén található, a megyeszékhelytől, Szombathelytől kb. 20 km-re, Sárvártól kb. 10 km-re. Szomszédos települések: Szeleste, Sárvár-Rábasömjén.
[szerkesztés] Megközelítése
Közúton az M86-os autóútról Szeleste/Ölbő kijárattól, vagy a 86-os főútról (Alsó)szelesténél letérve, illetve a 84-es főútról Sárvár-Rábasömjén felől Szeleste felé letérve érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Vasi Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vonattal a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon (Ölbő–Alsószeleste vasútállomás) közelíthető meg.
[szerkesztés] Története
Ölbő község ősi neve Ikhazas Ilbu (Egyházas-Ölbő), és először a 13. században (1274-ben) említette írásos forrás. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben is szerepel. A falu 1288-1345-ig a Ják nemzetség birtoka volt.
Korábban a Kőris-patak két részre osztotta a települést: Kis- és Nagyölbőre, ezek 1890-ben egyesültek.
[szerkesztés] Népesség
A lakosság csaknem 100%-a magyar nemzetiségű.[3]
[szerkesztés] Vallás
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok kb. 95%-a római katolikus, kb. 1%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 4%.[3]
[szerkesztés] Római katolikus egyház
A Szombathelyi Egyházmegye (püspökség) Sárvári Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Miklós. Filiaként a plébániához tartozik Szeleste római katolikus lakossága is.
[szerkesztés] Evangélikus egyház
Az evangélikusok már a XVI. században megjelentek a településen, majd nem sokkal később szinte az egész falu áttért erre a hitre. A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Vasi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Sárvári Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Ipar
A községben található az ország második szén-dioxid üzeme (az első Répcelakon).
[szerkesztés] Természeti értékek
- Kavicsbánya-tó.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus (Szent Miklós-) templom: 1857-ben épült.
- I. világháborús emlékmű.
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Labdarúgás
A labdarúgó-szakosztály a megyei bajnokság II. osztályának Sárvári csoportjában szerepel.
[szerkesztés] Modell
A Községi Modellező Sportegyesület 1963-ban alakult. A kezdetekben repülő, majd önjáró vitorlás hajómodellekkel versenyeztek. A 80-as években kezdtek a rádió-távirányítású vitorlás hajómodellekkel foglalkozni. Fennállása alatt az egyesület versenyzői több egyéni felnőtt és ifjúsági, valamint csapat országos bajnoki címet és sok egyéb dobogós helyezést értek el. A csapat versenyzője a magyar rádió-távirányítású modellezés történetének második legeredményesebb versenyzője! Az ölbői modellezők több alkalommal vettek részt jó eredményekkel válogatottként a rádió-távirányítású hajómodellek világbajnokságán. Az ölbői csapat tagjai falújuk színeiben és magyar válogatottként többször szerepeltek lengyel, német, osztrák, szlovák, olasz versenyeken. Saját rendezésű nemzetközi versenyt 1990 óta rendeznek az ölbői bányatavakon "Kőris Kupa" néven.
[szerkesztés] Horgászat
Az Egyesület Herman Ottó nevét viseli.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
