Bérbaltavár
| Bérbaltavár | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Kistérség 2012-ig | Vasvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mészáros László (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 9831 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 494 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 19,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bérbaltavár
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bérbaltavár
Pozíció Vas megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,01011°, k. h. 16,96933° | |||
Bérbaltavár község Vas megyében, a Vasvári kistérségben. Baltavár és Hegyhátkisbér egyesítésével jött létre 1935-ben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bérbaltavár a Vasi-Hegyhát délkeleti csücskében, a Szent János-patak (más néven Kánya patak) völgyében, a Vasvárt Zalabérrel összekötő közút mentén fekszik. Távolsága Szombathelytől 40, Zalaegerszegtől 25, Vasvártól 15 km.
Története [szerkesztés]
Hegyhát-Kisbér egy patak partján, Baltavár pedig a forgalmas középkori út, a 'Via-publica' út mentén alakult ki.
Mindkét alkotó település Árpád-kori eredetű. Byr helységet, amely a középkorban Töttös, Hegyes és Altal Byr néven szereplő három közeli településből alakult ki, egy XIII. század végi oklevél említi először.
Baltavár nevét a XV. században említette először oklevél. Ez a falu török időkben elpusztult Martonfa filiálisa volt. Martonfa emlékét ma csupán a baltavári temető és a körülötte álló pár ház őrzi, amit Martonkertnek hívnak.
Kisbér (Byr) az urairól, míg Baltavár az egykori palánkváráról kapta a nevét.
1911-ben megalakult a baltavári Úri Kaszinó, amelynek a helybelieken kívül szombathelyi, vasvári és zalaegerszegi urak is tagjai voltak.
Baltaváron csinos park közepén állt a Thurn-Taxis család szép, nagyszabású, tornyos kastélya, melynek alapépítménye a Festeticseké és azután a zalabéri Horváthoké volt, végső alakját 1888-ban nyerte el. A kastélyt 1911-ben elárverezték, néhány évvel később pedig lebontották.
1935-ben egyesült Baltavár és Hegyhátkisbér, és ettől fogva a Bérbaltavár nevet viselte. Ekkorra ugyanis a két település teljesen összeépült.
A falu lakossának változása és vallási összetétele [szerkesztés]
1910: össz. 1506, 1471 r.k., 15 ev., 20 izr.,
1940: össz. 1410, 1370 r.k., 1 g.kel., 13 ev., 8 ref., 18 izr.,
1948: össz. 1365, 1355 r.k.,
1983: össz. 870
1990: össz. 692
2000: össz. 578, 517 r.k.,
2004: össz. 542
2008: össz. 524
(rövidítések: r.k.=római katolius, ev.=evangélikus, ref.=református, g.kel.=görögkeleti, izr.=izraelita)
Mezőgazdaság [szerkesztés]
Mária Terézia uralkodása idején a baltavári település földesura tolnai gróf Festetics Pál főispán volt, a kisebb földeken pedig kisbirtokosok osztoztak. Kisbér már ekkor híres volt boráról, búzájáról.
A 19. század második felében herceg Thurn-Taxis Miksa Egon felvirágoztatta a falu mezőgazdaságát. A 3000 holdas birtokon intenzív gazdálkodás folyt, és a hercegi uradalom híres volt telivér és félvér lótenyésztéséről.
Baltavárról származik Entz feketecseresznye (más néven Fekete baltavári cseresznye), és a híres Glocker óriás cseresznye.
A Glocker óriás cseresznye július közepétől érik. Középnagyságú gyümölcse szép sárga, napos oldalán piros, ropogós húsú. Befőzésre is kiválóan alkalmas. Fája edzett, bőtermő.
A falu templomai [szerkesztés]
1754-ben a régi templom helyén gróf Festetics József tábornok felépítette a ma is meglevő baltavári templomot.[3], aki kegyúri joga révén a templom alatti kriptában nyugszik. Később ide temették, fiát gróf Festetics Pált, majd a zalabéri Horváth herceget és Thurn und Taxis Miksa Egon herceget is.
A baltavári templom 110 és 60 cm átmérőjű harangjait 1929-ben Seltenhofer Frigyes fiai öntötték, orgonáját 1760 körül építette egy ismertetlen mester, majd 1925 körül Kemenesi Sándor építette át.
Kisbér középkori eredetű (1373-ban épített) temploma a 20. század elejére tönkrement, ezért lebontották és a köveiből 1923-ban felépítették a mai helyén a kisbéri templomot.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
1856-ban a Budapest - Graz postaút építésekor a baltavári Kancsal - domb homokjából megkövült állatok csontjai kerültek elő. Vizsgálatok során kiderült,hogy a feltárt ősállatok 7-8 millió évvel ezelőtt éltek ezen területen.
7-8 millió évvel ezelőtt a Földön globális klimatikus átrendeződés kezdődött meg. A trópusi őserdők területe visszaszorult, peremükön szavanna alakult ki. Baltavár ennek az átmeneti időszaknak a lelőhelye. Az alsó rétegek még a Pannon-tenger üledékeit, míg a felette lévő csonttartalmú homokrétegek már a környezetváltozás hatására létrejött új állatvilág maradványait tartalmazzák.
Egyes kutatók szerint a leletegyüttes annak köszönheti a gazdagságát, hogy az egykor erre hömpölygő Ős - Zala (Fluvius Schafarziki ponticus) 3 - 4 méteres vízesésének aljánál kialakult öbölben az elpusztult állatok csontjai koncentrálódtak.
A kutatások során több mint 30 gerincest, valamint 17 kagyló- és csigafajt azonosítottak. A fontosabb leletek:
- kardfogú tigrisek
- hiénák
- kapafogú őselefántok
- orrszarvúak
- antilopok
- gazellák
- őszsiráfok
- háromujjú őslovak
- mamutok
A lelőhely presztízsét növeli, hogy több állatfaj maradványait itt találták meg először a világon (pl. Gazella baltavarensis). 1860 óta hat jelentős ásatás folyt ezen a területen. A legutóbbi kutatás 2000-ben és 2001-ben dr. Kordos László vezetésével zajlott. A globális környezeti változások geológiai és biológiai megismerése által Baltavár neve a szakmai körökben már csaknem 150 éve jól ismert világszerte. A hazai nevezéktani gyakorlatban a miocén legfelső alemeletét (6,4-5,4 millió év) bérbaltaváriumnak nevezik.
A megtalált leletanyag zömében hazai és külföldi gyűjteményekbe került (Szombathely, Vasvár, Budapest, Bécs, London), vagyis a kis településen szinte semmi sem maradt belőle. 2005-ben civil kezdeményezéssel állandó kiállítást hoztak létre nem messze a világhírű lelőhelytől. Itt különböző gyűjtőktől és múzeumoktól visszakapott darabok, valamint egy kardfogú tigris és egy kavicsemlős életnagyságú szobra tekinthető meg.
Híres emberek [szerkesztés]
- Valószínűleg itt született Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros.
- Itt született 1949. május 4-én Nagy Gáspár költő, prózaíró, szerkesztő.
- Itt nyugszik tolnai gróf Festetics József vezérőrnagy-lovassági tábornok, híres hadvezér.
Források [szerkesztés]
- Szakály Ferenc: Bérbaltavár története : az elfelejtett várak, kastélyok faluja [kiad. Bérbaltaváriak Szülőföldjükért Egyesület]. 2006. ISBN 963-06-0383-7 fűzött
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bérbaltavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Baltavári templom
- ↑ Kisbéri templom
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Kordos László: Ásatások a baltavári ősgerinces lelőhelyen
- Kordos László: Ôsállatok csontjai a baltavári Szõlõ-hegyen (cikk az Élet és Tudományból)
 |
Ez a Vas megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
