Narda
| Narda | |||
 |
|||
| Nagynarda főutcája | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Kistérség 2012-ig | Szombathelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Glavanics Krisztina[1] | ||
| Irányítószám | 9793 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 502 fő (2011. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 49,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Narda
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Narda
Pozíció Vas megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 14′ 16″, k. h. 16° 27′ 36″ | |||
| Narda weboldala | |||
Narda (horvátul Narda, németül Nahring) község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A falu Szombathelytől 10 km-re nyugatra, a magyar-osztrák határ mellett fekszik. Határos települések: Bucsu, Dozmat, Felsőcsatár. Kisnarda és Nagynarda egyesítése.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a szláv Nerada személynévből származik.
Története [szerkesztés]
1221-ben Nerde néven említik először. Nagynarda római katolikus temploma a 13. században épült, eredetileg Szent János tiszteletére szentelték. A templom 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint már állt. A falut 1322-ben Narrad, 1333-ban Nerada néven említik. Kis és Nagynarda külön 1440-ben Kysnarda, illetve 1443-ban Nagnarda alakban szerepel.[3]
Vályi András szerint "NÁRDA. Kis, és Nagy Nárda G. u. K. Nassing. Két horvát falu Vas Várm. Kis Nárdának földes Urai G. Zichy, és több Uraságok, fekszik Csemhez nem meszsze, és annak filiája, Nagy Nárdának pedig földes Ura H. Batthyáni Uraság, fekszik Rohontzhoz egy mértföldnyire, lakosaik katolikusok, és másfélék, földgyeik közép termékenységűek, réttyeik jók,fájok tűzre, és épűletre van, piatzozások Rohonczon, és Kőszögön." [4]
Fényes Elek szerint "Kis-Nárda Klein Nahring, horvát falu, Vas vármegyében, 120 kath. lak. Nagy-Nárda, horvát falu, Vas vmegyében, Szombathelytől 1 1/2 órányira: 389 kath. lak., paroch. szentegyházzal. Erdeje, legelője jó. Földe középszerü. F. u. gr. Batthyáni Gusztáv." [5]
A Magyarország vármegyéi és városai sorozat Vas vármegyéről szóló Borovszky Samu által szerkesztett részében ez szerepel:"Nagy-Narda házainak száma 75, a lakosoké 480, a kik mindannyian horvátajkúak és r. kath. vallásúak. Postája és távírója Torony. Plébániája 1642-ben már virágzott. Temploma régi és kőfallal van körülvéve. A rohonczi uradalomhoz tartozott." [6]
1910-ben Kisnardának 212, Nagynardának 470, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A falut a trianoni békeszerződés értelmében Ausztriához csatolták, 1923-ban népszavazással került vissza Magyarország birtokába. (ld. még soproni népszavazás/További népszavazások a soproni siker nyomán ). A két települést 1950-ben egyesítették. 1951. február 18-20. között Karádi Katalin Frank Irma barátnőjével és Mohácsi Ilona öltöztetőnőjével, valamint Lantos Olivérrel, a korszak híres táncdalénekesével[7] két nardai embercsempész segítségével Felsőcsatár és Narda között szökött át Csém községbe. A falu 525 lakosából 374 ma is horvát nemzetiségű.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Nagynarda Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. Eredetileg Szent János tiszteletére volt szentelve, de 1674 előtti újbóli felszentelésével a mai titulusát kapta. Orgonáját 1926-ban építették, harangjai 1869-ben és 1921-ben készültek.
- Kisnarda Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma a kisnardai temetőben, dombtetőn áll.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Narda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. április 27.)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV.. Budapest: MTA. 1890-1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai sorozat Vas vármegye szerk. Borovszky Samu 1898.
- ↑ Némethy Mária (2012. február 11.). Karády Katalin titkai, kalandos élete. Vas Népe. Hozzáférés ideje: 2011. január 12.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
