Sorkifalud

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sorkifalud
Sfalud Szléránt4.jpg
Szentléránt
Sorkifalud címere
Sorkifalud címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Szombathelyi
Jogállás község
Polgármester Erős Zoltán[1]
Irányítószám 9774
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 652 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 36,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sorkifalud  (Magyarország)
Sorkifalud
Sorkifalud
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 56″, k. h. 16° 44′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 56″, k. h. 16° 44′ 11″
Sorkifalud  (Vas megye)
Sorkifalud
Sorkifalud
Pozíció Vas megye térképén
Sorkifalud weboldala

Sorkifalud község Vas megyében, a Szombathelyi járásban. Dömötöri, Sorkikisfalud, Szentléránt és Taródháza 1939. évi egyesítéséből jött létre.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szombathelytől 17 km-re délkeletre a Sorok patak mellett fekszik.

A Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon két megállója (Sorkifalud illetve Szentléránt) is van.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a Sorok patak nevéről kapta, amely mellett fekszik. A patak neve feltételezések szerint Sur vezér nevéből származik, melyhez kicsinyítő képző járult. 1943-ban változtatták meg az addigi Sorkikisfalud névalakot.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe már az őskorban lakott volt, ezt bizonyítja a határában megtalált három csiszolt kőbalta. A Sorok patak melletti Surk nevű birtokot 1271-ben említik először. Későbbi említései 1291-ben Surk, 1421-ben Sark, 1424-ben Soork, 1436-ban Sork alakban történnek. Köznemesi község volt.[3] Dömötörit 1281-ben Demwteri, Sorkikisfaludot 1424-ben Kysfalud néven említik.

Taródháza határában állt egykor Zalak falu, melynek vára is volt, csekély nyomai láthatók a Sorok partján. A várat 1269-ben IV. Béla király a Hermán nembeli Désnek adta. Első említése 1278-ban történik Locus castri in terra Zalak cum fossatis et indaginibus antiquis néven, ekkor már romos vár volt. A falut 1370-ben Zalak, 1389-ben Poss. Zathahaza al. nom. Zalak, 1418-ban Poss. Kapolna alio nomine Zalak ac poss. Thothfalu al. nom. similiter Zalak, 1453-ban Pred. Zalak alakban említik az írott források. A 15. században az Egervári és Molnári családok birtoka volt. Zalak falut 1453-ban említik utoljára.[3]

Dömötöri utcája a haranglábbal
A szentléránti római katolikus templom
A község hősi emlékműve
Mária-szobor a szentléránti falurészen

Dömötöri 1457-ben Demeteri, 1465-ben Demethery alakban szerepel. Régen sok kisnemes lakta.[3] Vályi András szerint "DÖMÖTÖRI. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Egervári, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szent Lerántnak szomszédságában, határja síkos, földgye termékeny, réttye elég, és jó nemű, fája, legelője, erdeje is elegendő, piatzozása Kőszögön, és Szombathelyen, első Osztálybéli. " [4] Fényes Elek szerint "Dömötöri, magyar falu, Vas vgyében, a Sorok vize mellett, ut. p. Szombathely, 200 kath., 80 evang. lak., róna termékeny határral. Birják Gyömörey, Egerváry, Söptei, s. m." [5] Vas vármegye monográfiájában "Dömötöri község 53 házból és 274 magyar lakosból áll, akik vallásra nézve r. katholikusok, és ev. reformátusok. Vasúti megállóhely. Postája van, távírója Molnári. Földesurai a Söptey és Gyömörey családok voltak. Egerváry Miklós itteni kastélya már a XVII. század elejétől van a család birtokában." [6]

Kisfaludot 1424-ben Kysfalud néven említik először.[3] Régi kisnemesi község. Fényes Elek szerint "Kisfalud, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Szombathely, 160 kath., 40 evang. lak. Többeké. " [5] Vas vármegye monográfiájában "Sorki-Kisfalud, Sorokmenti nemesi község 43 házzal és 266 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája Dömötöri, távírója Molnári. A Gussich -család innen nyerte prédikátumát." [6]

Szentlérántot 1332-ben Scenthloranth, 1337-ben Sanctus Leonardus, 1381-ben Zenthleonard néven említik. 1449-ben plébánosát említik Plebanus de S. Leonardo alakban. 1463-ban Zenthleranth, 1484-ben Sanctus Leonardus néven szerepel az írott forrásokban.[3] Vályi András szerint "SZENT LÉRÁNT. Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kisfaludnak szomszédságában; határja jól termő" [4] Fényes Elek szerint "Szent-Léránt, magyar falu, Vas vmegyében, 126 kath. lak., paroch. szentegyházzal. F. u. Sümeghy és Szecsödy családok. Ut. p. Szombathely." [5] Vas vármegye monográfiájában "Szent-Lénárt, magyar község, 34 házzal és 283 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Dömötöri, távírója Molnári. A körjegyzőség székhelye. Plébániája 1698-ban már virágzott. Földesurai voltak a Poka és a Bertha családok. A község a Szombathelyről N.-Kanizsa felé vezető vasútvonal mentén fekszik. " [6]

Fényes Elek szerint "Tarródháza, magyar falu, Vas vmegyében, a Sorok mellett: 103 kath. lak., kastélylyal. F. u. Kis Ignáczné. E helységre b. Mikosnak királyi adománylevele van, azon esetre, ha az Inkey család kihal. Ut. p. Szombathely." [5]

Régen a falvakban sok kisnemes lakott. 1910-ben Dömötörinek 433, Sorkikisfaludnak 265, Szentlérántnak 354 lakosa volt. 1939-ben a falvakat először Sorkikisfalud néven egyesítették, majd 1943-ban belügyminiszteri rendelettel a Sorkifalud nevet kapta.

Taródházán jó két éve egyetlen ember sem lakik.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A taródházi temetőtől nyugatra láthatók Zalak várának maradványai, a várat 1258-ban említik először, de az 1400-as évek közepén már nem használták. A vár központi része a tölgyfából ácsolt kétemeletes lakótorony lehetett.
  • Taródházán áll a Nádasdy-kastély, Nádasdy család 17. századi kastélya. Ez Nyugat-Magyarország legrégibb téglakastélya, melynek különlegessége, hogy mindkét szintje boltíves szerkezetű.
  • A szentléránti római katolikus templomot 1777 és 1782 között építették át a mai formájában. Elődje egy középkori templom volt. 1850-ben leégett, mely után a szombathelyi Brenner család tervei szerint építették újjá.
  • Dömötöriben az Egerváry, Oswald és Bejczy családnak állnak kúriái, valamennyi magántulajdonban van.
  • A dömötöri malomban ma lovasfogadó működik. Fedett lovardája van, melyben versenylovakat készítenek fel.
  • Dömötöri és Kisfalud között áll a község hősi emlékműve, egy fehér obeliszk.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dömötöriben született Gyömörey Kálmán 1848-as honvéd százados, aki Perczel Mór, majd Guyon Richárd hadtestében a délvidéki harcokban vett részt.
  • A taródházi temetőben nyugszik Inkey Béla (1847–1921) geológus, a magyar agrogeológiai kutatások megalapozója.
  • Szentléránton született 1812-ben Saly József, évtizedekig a pesti egyetem tanácsjegyzője. 1886-ban Erzsébetfalván (a ma Pestszenterzsébeten) halt meg.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sorkifalud települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. ^ a b c d e Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890 – 1941.  
  4. ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. ^ a b c d Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ^ a b c Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sorkifalud témájú médiaállományokat.
Sorkifalud-Zalak földhalomvár (motte) légifotója

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]