Szentléránt
| Szentléránt | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Szentléránt
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 07′ 22″, k. h. 16° 44′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 22″, k. h. 16° 44′ 29″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentléránt témájú médiaállományokat. | |
Szentléránt 1939-ben Sorkifaludba olvadt egykori község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Szombathelytől 18 kilométerre délkeletre, a Sorok-patak jobb partján fekszik, a községközponttól mintegy 1 kilométerre délre.
Közúton a 8702-es úton, vasúton a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon érhető el; utóbbinak itteni megállóhelye (Szentléránt megállóhely) a belterülettől pár száz méterre nyugatra helyezkedik el.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét Szent Lénárdnak szentelt templomáról kapta.
Története[szerkesztés]
1332-ben Scenthloranth, 1337-ben Sanctus Leonardus, 1381-ben Zenthleonard néven említik. 1449-ben plébánosát említik Plebanus de S. Leonardo alakban. 1463-ban Zenthleranth, 1484-ben Sanctus Leonardus néven szerepel az írott forrásokban.[1]
Vályi András szerint „SZENT LÉRÁNT. Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kisfaludnak szomszédságában; határja jól termő.”[2]
Fényes Elek szerint „Szent-Léránt, magyar falu, Vas vmegyében, 126 kath. lak., paroch. szentegyházzal. F. u. Sümeghy és Szecsödy családok. Ut. p. Szombathely.”[3]
Vas vármegye monográfiájában „Szent-Lénárt, magyar község, 34 házzal és 283 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Dömötöri, távírója Molnári. A körjegyzőség székhelye. Plébániája 1698-ban már virágzott. Földesurai voltak a Póka és a felsőőri Bertha családok. A község a Szombathelyről N.-Kanizsa felé vezető vasútvonal mentén fekszik.”[4]
Régi kisnemesi község, itt áll az egyesített település egyetlen temploma. 1939-ben Sorkikisfaluddal és Dömötörivel egyesítették Sorkikisfalud néven, ennek nevét 1943-ban változtatták Sorkifaludra.
Források[szerkesztés]
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp., 1898
