Kicléd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kicléd (Kitzladen)
A Szent Jakab-templom
A Szent Jakab-templom
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangLipótfalva-Kicléd településrésze
JárásFelsőőri járás
Alapítás éve1334
Irányítószám7411
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 25″, k. h. 16° 05′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 25″, k. h. 16° 05′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kicléd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kicléd (németül: Kitzladen) Lipótfalva-Kicléd község része Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pinkafőtől 6 km-re nyugatra a régi magyar határ mellett fekszik. Lipótfalva-Kicléd déli településrészét képezi.

Története[szerkesztés]

A hagyomány szerint 850 körül Chezilo szláv herceg alapította és nevét is róla kapta. Első okleveles említése azonban csak 1334-ben történt "Kecel" alakban, amikor Köveskúti Pósa Pál volt a birtokosa. A feltehetően magyarok lakta településre később német telepesek érkeztek, mert 1455-ben már „Kitzlarn” néven említik és így szerepel az 1532-es urbáriumban is. A török 1532-ben elpusztította. 1527-től a Batthyányak birtoka, hatásukra 1580 körül lakói felvették az evangélikus vallást, de 1670-ben már a falu többsége rekatolizált. 1652-ben a Bathhyányak a Rindmaul családnak adták zálogba és csak 1726-ban vették vissza.

Vályi András szerint " KICZLAD. Kiczlak, Kiczladen. Elegyes falu Vas Vármegy. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Stájer Országnak szomszédságában, határja síkos, és termékeny, réttye kövér, erdeje elég van."[1]

Fényes Elek szerint " Kiczlád, német falu, vas vmegyében, a szalónaki uradalomban, Stájerország szélén: 200 kath., 120 evang. lak., kath. paroch. templommal, hegyes, sovány határral."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kiczléd, stájer határszéli német község, 62 házzal és 395 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Pinkafő. Plébániája és kath. temploma 1689-ben már fennállott. Kegyura gr. Batthyány Iván."[3]

1910-ben 372, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Lipótfalvával egyesítették.

Nevezetességei[szerkesztés]

Idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1844-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye