Rohonc
| Rohonc (Rechnitz) | |
 |
|
| Rohonc főutcája | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Kerület | Felsőőri járás |
| Rang | mezőváros |
| Alapítás éve | 1259 |
| Polgármester | Engelbert Kenyeri |
| Irányítószám | 7471 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3123 fő (2009)[1] +/- |
| Népsűrűség | 71 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 366 m |
| Terület | 43,8 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Rohonc
Pozíció Ausztria térképén
|
|
| é. sz. 47° 18′ 25″, k. h. 16° 26′ 18″ | |
| Rohonc weboldala | |
Rohonc (németül Rechnitz, horvátul Rohunac, vendül Rohunc) mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Felsőőrtől 25 km-re keletre, Szombathelytől 15 km-re északnyugatra, Kőszegtől 14 km-re nyugatra a Kőszegi-hegység déli lejtőjén fekszik. Területének észak részét a hegyeket borító erdő alkotja. Ide tartozik a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsának osztrák oldala: az Írott-kő is. A hegyek lábánál szőlők és gyümölcsösök találhatók, melyek összeolvadnak Bozsok ültetvényeivel. Főúton Felsőőr és Szombathely felől a B63-as autóúton, Léka felől a B56 főúton, míg Kőszeg és Bucsu felől alsóbbrendű úton érhető el. Vasútállomása csak teherforgalmat szolgál, az egykori Szombathely–Pinkafő-vasútvonal osztrák oldalon megmaradt szakasza végződik itt. Az Írottkő Natúrpark alapítójaként fontos kerékpáros központ.
Története [szerkesztés]
1259-ben Ruhoncz néven említik, de ősidők óta lakott hely gazdag vaskori, bronzkori és római leletekkel. Innen vezették a források vizét a római Savariába. A település egykor két részből állott: a Rohonc-patak nyugati partján Deutschmarkt a Németújváriaké, egykori várának maradványai a Höhenburgon láthatók. 1289-ben Albert osztrák herceg ostromolta és őrsége nyolc nap után feladta. 1291-ben a hainburgi békével került vissza az országhoz. 1445-ben III. Frigyes német-római császár foglalta el és osztrák zálogbirtok lett. 1478-ban Hunyadi Mátyás foglalta vissza, de az ostrom során annyira megrongálódott, hogy nem építették újjá, mára nyoma is alig maradt.
A keleti oldalon Ungermarkt a Ják nemzetség birtoka volt, a 16. századtól a Batthyányaké, akik a 17. század elején építették fel várkastélyukat. Falai közt gyakran megfordult Savoyai Jenő herceg. 1620-ban itt találkozott Bethlen Gábor Batthyány Ferenccel, aki pártjára állt. A fejedelem 1620. október 8-án itt adta ki egyik oklevelét. Bosszúból Collalto császári tábornok leromboltatta, de Batthyány még szebb formában építtette újjá. 30 000 kötetes könyvtárát 1839-ben Batthyány Gusztáv a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. A várkastélyt 1945-ben a visszavonuló németek felgyújtották.
A városnak a 15. századtól vásártartási joga volt, plébániája 1400-ban már működött. 1532-ben a török dúlta fel, melynek következtében az elpusztult lakosság pótlására horvátokat telepítettek ide. Ekkor alakult ki a horvát városrész: Tabor. 1553-ban pestis pusztított, 1605-ben Bocskai, 1621-ben Bethlen hadai pusztították el. 1644-ben leégett, majd 1686-ban a török ellen vonuló hadak fosztották ki. 1910-ben 4137 lakosából 3216 német, 807 magyar és 99 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
1888. december 12-én nyitották meg a településtől délre haladó Szombathely–Pinkafő helyiérdekű vasútvonalat, amely építéséhez Rohonc jelentősen hozzájárult, így a nyomvonal a városhoz közelebb került. A határmenet 1953. március 1-jén megszűnt, elveszítve immár a vasút a jelentőségét. Jelenleg csak teherforgalom üzemel.
1945. március 24-én itt zajlott a rohonci mészárlás. A település kastélyában Batthyány Margit grófnő (szül.: Margareta Thyssen Bornemisza) vendéglátó, szervezett nagy estélyt, melyen a helyi náci párt prominensei, meghívott vendégek mulattak. A helyi náci vezető és mások ötlete lehetett, hogy a kastély pincéiben elszállásolt 600 zsidó között féktelen mészárlást vittek végbe. A történet hitelességét sokan megkérdőjelezték és az osztrák igazságszolgáltatás is tehetetlennek bizonyult, mert a tanúk visszavonták vallomásaikat, az állítólagos résztvevők pedig eltűntek, elszöktek a háború utáni zavaros időkben.[2] Az állítólagos tömegsíroknak sincs nyoma.[3]
A Bozsokkal szomszédos határátkelőhely 1991. június 2-án nyílt meg, és 6-22 óra között üzemelt. A schengeni egyezményhez való csatlakozásunkkal a jelentősége megszűnt, a 2009-ben felújított út már alig érinti. 2008-ban elkészült a városhoz közelebbi húzódva a B63-as főút új nyomvonala, javítva a megközelítést. A városból Léka felé induló B56-os főút Kőszegi-hegységen átvezető szakasza kedvelt motoros útvonal, azonban a városon átmenő motoros forgalmat májustól októberig 23-05 óra között korlátozzák, illetve időszakosan a főút városi szakaszáról kitiltják.
2001-ben 3237 lakosából 2918 osztrák, 133 horvát, 115 magyar volt.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt plébániatemplomát gr. Batthyány Ádám építtette 1679-ben az 1644-ben leégett korábbi helyén, 1727 és 1730 között barokk stílusban építették át. Sírboltjában nyugszik Faludi Ferenc.
- A katolikus templom előtt álló Fájdalmas Szűzanya-oszlop az 1710. évi pestis emlékére készült a Batthyány család költségén. 1793-ban, miután egy vihar ledöntötte újra kellett állítani.
- Evangélikus temploma 1783-ban épült. 1853-ban neogótikus stílusban építették át, új tornyot, homlokzatot, ablakokat kapott. Oltárképe, Krisztus az olajfák hegyén 1813-ban készült. 1972-ben és 1996-ban renoválták.
- A Főtéren álló 1848-as Szabadságoszlopot egy kőszegi szobrász készítette a jobbágyfelszabadítás emlékére. Először 1898 augusztusában állították fel. Az 1970-es években eltávolították és csak 1997-ben a restaurálás után helyezték vissza a térre.
- A Bozsok felé menő úton a katolikus temetővel átellenben egy a 18. század első felében épített Pieta-képoszlop áll, melyet 1971-ben renováltak.
- A város déli kijáratánál a sportpálya mellett 18. századi barokk Mária-oszlop áll, 1996-ban restaurálták.
- A vasútállomás felé menő út mellett álló régi magtárépület építési ideje nem ismert. A török harcok idején védelmi funkciót látott el, ma a Simon család tulajdona.
- A Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére szentelt temetőkápolnát 1703 és 1710 között építették. 1945 márciusában a harcok során leégett. A háború után újjáépítették, 1972-ben renoválták. A temető keresztje 1700-ban készült.
- A kolostorkápolnát az irgalmas nővérek kolostorával egy időben 1904-ben építették. A második világháború idején konyhaként működött, 1949-ben szentelték fel újra.
- A szombathelyi út kereszteződésében álló Szent Kereszt kápolnát 1930-ban építették.
- Az Alsó- és Felső-Tábor utca kereszteződésében álló Tábor-kápolna 1757-ben már állt. 1960-ban és 1971-ben renoválták.
- A Léka felé menő erdei úton álló Szent Hubertus-kápolnát 1986-ban a Batthyány család építtette.
- A zsidó temetőt a 18. század első felében létesítették. A náci időszakban súlyos károkat szenvedett. 1988 és 1990 között hozták újra rendbe.
- A szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolnát gróf Batthyány Ádám építtette 1700-ban. 1960-ban és 1996-ban renoválták.
- A szőlőhegyen álló Szent Donát kápolna 1700-ban épült.
- A szombathelyi út mellett álló Szentháromság-kápolna építési ideje nem ismert, 1757-ben már állt.
- A nyugati városrészen a városhodászi út mellett álló Fatima-kápolnát 1954-ben emelték, elődje egy 18. századi képoszlop volt.
- A város határában emelkedik az Irottkő, a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa, rajta 1913-ban a város által épített kilátó áll. Elődje az 1891-ben még fából épített Árpád-kilátó volt.
- A Faludi-völgyet 1961-1964 között a Rohonci-patak vizével töltötték fel és egy strandolásra is alkalmas tavat hoztak létre benne, amely kedvelt pihenőhelye mind a környékbeli osztrákoknak, mind a magyaroknak. Kiszolgáló létesítményei 1993-ban épültek.
- Rohonc középkori várának csekély maradványai a Faludi-völgy nyugati oldalán emelkedő magaslaton találhatók.
- A Hirschenstein közelében az erdőben álló keresztet Franz Zingl állította a 19. század második felében.
- A natúrpark területén az erdőben vadász tanösvény található.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1689-ben Batthyány Károly József herceg császári tábornagy, Vas vármegye főispánja, horvát bán.
- Itt született 1772-ben gr. Batthyány József bíboros hercegprímás, érsek.
- Itt töltötte utolsó éveit Faludi Ferenc költő, itt halt meg 1793. december 19-én.
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. december 3.)
- ↑ Az eseményről David Litchfield brit újságíró írt könyvet. Litchfieldnek egy cikke is megjelent a témáról a The Independentben. 2007. október 31-én a Népszabadságban is cikk jelent meg róla Gyilkos náci orgia a grófi birtokon? címmel Dési András (Berlin) tollából.
- ↑ A legbizarabb mulatság – Múlt-kor, 2012. február 23.
- ↑ Rohonc népessége
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Rohonc hivatalos oldala (németül)
- Rohonc középkori vára a magyar várak honlapján
- Rohonc megszűnt vasútállomása a magyar vasútállomások honlapján
- Magyar katolikus lexikon
- Evangélikus temploma
- Rohonc a travel2 turisztikai oldalon
- A rohonci tó ismertetője
- Rohonc Kőszeg város honlapján
|
|||||
