Őrállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őrállás (Oberdorf im Burgenland)
Közigazgatás
Ország Ausztria Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Felsőőri járás
Rang község
Alapítás éve 1434
Polgármester Josef Lorenz (ÖVP)
Irányítószám 7501
Körzethívószám 03352
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség 1045 fő (2009)[1] +/-
Népsűrűség 114 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 364 m
Terület 9,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Őrállás  (Ausztria)
Őrállás
Őrállás
Pozíció Ausztria térképén
Koordináták: é. sz. 47° 13′ 10″, k. h. 16° 13′ 00″
é. sz. 47° 13′ 10″, k. h. 16° 13′ 00″

Őrállás (németül Oberdorf im Burgenland) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Felsőőrtől 9 km-re délre fekszik.

[szerkesztés] Története

A község területe már az idószámításunk előtti időben is lakott volt. Ezt bizonyítja az itt talált kőbalta és a számos római kori halomsír.

A mai települést a vörösvári uradalom területén alapították. Első írásos említése 1434-ből származik "Poss. Monyarospathak al. nom. Obordoffh" alakban abban az oklevélben, melyben a sváb származású Ellerbachok az uradalmat megvásárolták. 1496-ban "Poss. Monyoroswelgh al. nom. Obordorff" néven szerepel abban az oklevélben, melyben Ellerbach János a birtokot Erdődy Bakócz Tamás zágrábi püspöknek, a későbbi esztergomi érseknek adja el. Lakói javarészt jobbágyok, akik adójukat részben természetben, részben pénzben fizették az uradalomnak. 1553-ban "Oberdarff", 1556 "Oberdorff", 1635-ben "Obandorff" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1688-ban a faluban 24 ház állt, az akkori családnevek közül a Halper, Konrath, Tuider és Lorenz családok ma is lakják a települést. 1779-ben 443 lelket számláltak itt. 1869-ben a Saubergen felépült a templom. 1881-ben postahivatal nyílt, az iskolát 1884-ben építették. 1885-ben a település hivatalos nevét „Őrállás”ban állapították meg. 1891-ben 974 lakosa volt.

Vályi András szerint "OBERDORF. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vörösvárhoz közel, mellynek filiája; Szent Annának emlékezetére épűlt Kápolnája magos, hegyes és kies helyen épűlt, melly helyről tiszta időben Stájer Országba lehet el látni. Határjában fája van, földgye homokos, és köves. " [2]

Fényes Elek szerint "Oberdorf, német falu, Vas vmegyében, a vörösvári uradalomban, 610 kath. lak., s sovány, erdős határral." [3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Őrállás, 158 házzal és 974 r. kath. és ág. ev. vallású németajkú lakossal. Postája helyben van és távírója Vörösvár. Birtokosok az Erdődyek." [4]

1910-ben 942 lakosából 925 német, 17 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. Az I. világháborúban 30 helyi lakos esett el. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Ebben az évben alakult meg a község önkéntes tűzoltóegylete. 1922-ben a templom mögött felépült a második iskolaépület, 1923-ban pedig a tűzoltó szerház. 1935-ben bevezették az elektromosságot. A II. világháborúban a helyi férfiak közül sokan szolgáltak a Wehrmacht kötelékében, végül a háborúban 94 lakos veszett oda. 1952-ben a község minden részén felgyulladtak a villanyégők. 1953-ban elkészült a vízvezeték hálózat. 1961 és 1968 között a templomot renoválták, 1967-ben elkészült az új községháza és átépítették az iskolát is. 1973-ban megkezdődött a csatornahálózat építése. 1978-ban megnyílt az óvoda a községben. 1988-ban bevezették a gázt a településre. 2001-ben 1102 lakosa volt, melyből 1082 német, 5 magyar, 15 egyéb nemzetiségű volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1869-ben épült, 1961 és 1968 között renoválták.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. december 15.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken