Bucsu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bucsu
Bucsu 03.jpg
Bucsu címere
Bucsu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Szombathelyi
Jogállás község
Polgármester Horváth Tímea[1]
Irányítószám 9792
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 558 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 35,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bucsu (Magyarország)
Bucsu
Bucsu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 53″, k. h. 16° 29′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 53″, k. h. 16° 29′ 40″
Bucsu (Vas megye)
Bucsu
Bucsu
Pozíció Vas megye térképén
Bucsu weboldala

Bucsu (németül Butsching, horvátul Bučura, Buča) község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bucsu német neve Butsching. Horvátul két neve van. A felsőcsatáriak Bučura-nak, a horvátzsidányiak Buča-nak hívják.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szombathelytől 10 km-re nyugatra az Arany-patak két oldalán az osztrák határ mellett fekszik. Határos települések: Perenye, Bozsok, Gencsapáti, Szombathely, Narda, Dozmat, Torony, Csajta, Rohonc.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a magyar Bulcsú személynévből ered és valószínűleg Bulcsú horka nevét viseli, akinek nyári szállásterülete lehetett.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1236-ban Bulchu néven említik először. Határában római vízvezeték húzódik, mely a Kőszegi-hegységből Bozsokról és Rohoncról szállította a vizet a közeli Sabariába. Templomának alapjai 14. századiak. 1433-ban BwlchW, 1485-ben Bwcsw alakban említik.[4]

Vályi András szerint "BÚCSÚ. Bucsa, Bucsina. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Szombathelytöl egy, és 3/4. mértföldnyire, Kőszögtöl pedig 281két, és 1/4. mértföldnyire, ’s Vajda Uraságnak kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, határja jó termésű, minden féle vetésekre nézve, ’s javai is külömbfélék; szőleje ugyan nintsen; de vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága lévén, első Osztálybéli." [5]

Fényes Elek szerint "Bucsu (Butsing), magyar falu, Vas vmegyében, Szombathelyhez 1 mfd. a kőszeghi országutban, 429 kath., 6 evang., 28 zsidó lak., több csinos urilakkal. Róna határa szép buzát terem; erdeje van; szőlőt a rohonczi hegyen tartanak. F. u. Szabó, Szél, Vajda, s más közbirtokosok." [6]

1898-ban Magyarország monográfiájában így írnak: "Bucsu csinos, szép fekvésű magyar község 82 házzal és 575 r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-pinkafői vasutvonal megállóhelye. Van postája, távirója pedig Rohoncz. A községben több csinos urilak van és pedig Széll Ödöné, mely a régi magyar urilakok mintájára e század elején épült, Szabó Ernő volt szombathelyi polgármesteré, özv. dömötöri Németh Jánosnéé és Szabó Sándoré." [7] 1910-ben 640 lakosa volt.

A település nevezetessége és egyben műemléke a Szent Mihály római katolikus templom. Az Arany-patak menti egyutcás-soros-szalagtelkes szerkezetű falu orsószerűen szélesedő középrészén, két házsor közötti szigeten, a Rohonczi út 8. szám alatt áll a 13. századi plébániatemplom, amelyet 1756-ban még temető övezett. A 17. században az evangélikusok, majd 1673-tól a katolikusok használják. Egyhajós, szentélye a hajónál keskenyebb, félköríves záródású. Tornya a bejárat felett áll, előtte a belépő későbbi toldásként készült. A templom belsőben középkori részletek találhatók. Mai berendezése a 18. századot idézi. A főoltár négyzet keresztmetszetű pillérekkel kialakított, az oszloprenden Nepomuki Szent János, Szent József, Szent Antal a gyermek Jézussal Szent Ignác barokk szobrai állnak. A szószék copf stílusú, a mellékoltár barokk. A templom kutatás nélküli külső tatarozására 1957-ben került sor. A belső festése 1968-ban készült, a padok cseréje ezt követően történt meg. Az új liturgikus tér bútorai, továbbá az örökmécs, a diadalívre szerelt pajzs Dominek György munkája.[8]

1888. december 12-én nyitották meg az egykor a településtől délre fekvő Szombathely–Pinkafő helyiérdekű vasútvonalat. Mivel a vasútépítéshez Rohonc települése jelentősen hozzájárult, a nyomvonal Bucsuhoz is közelebb került. A vasút a jelentőségét 1953. március 1-jétől veszítette el, ekkor szűnt meg a határátmenet. A forgalom a vonal magyar szakaszán 1960. január 1-jéig maradt fent, napi 5 járattal, később a pályát felszedték. A vasútvonal emlékét a volt vasútállomás felújított épülete őrzi.

A település a második világháborút követően elvesztette Rohonc és Bozsok felé a közúti közlekedési kapcsolatát. Az 1990-es évek elején a közúti kapcsolat Bozsok felé helyre lett állítva. Rohonc felé hiányzik magyar oldalon 300 m hosszú út kiépítése. 1976-ban közúti határátkelőhely nyílt Csajta felé a településtől délnyugatra.[9] A II. világháború után bevezették a villanyt. 1986-ban elkészült a vízvezeték, 1993-ban a gázvezeték, 2003-ban pedig a a szennyvízvezeték épült ki a szombathelyi tisztítóra kapcsolódva.

A 89-es főút településeket tehermentesítő szakaszának megépítésére 2005-ig kellett várni, a falu határában 2 felüljáró és egy különszintű csomópont is létesült.[10] Ezen beruházás keretében került sor a római kori vízvezeték bemutatására is. 2007-ben, a Schengeni egyezményhez való csatlakozással, a határátkelőhely jelentősége megszűnt.

Az ókori Sabariát ellátó római vízvezeték feltárt része Bucsu külterületén
Az egykori pinkafői vasútvonal helyreállított vasútállomása Bucsuban

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Mihály temploma 14. századi eredetű, a 18. században barokkizálták.
  • A római vízvezeték feltárt maradványa.
  • Az egykori bucsui vasútállomás épülete.
  • Széll Ödön urilaka (volt határőrség)
  • Szabó Ernő féle urilak
  • Vashegy kerékpáros út[11]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Innen származik a Széll család, a falunak Széll-kastélya is van. Bucsu sok hires embert adott a hazának, pl. Széll Kálmán miniszterelnököt (1843-1915) egy bucsui Széll (József) fiát, és unokáját Széll József belügyminisztert (1880-1956), valamint a bucsui születésü Hertelendy Anna, unokáját Deák Ferencet a haza bölcsét.[12]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bucsu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye. szerk. Borovszky Samu 1898
  8. C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula által szerkesztett: Vasi műemlékek – Szombathely, 1983
  9. Egy referencia az érdekességről
  10. Egy referencia az útépítésekről
  11. Egy referencia az útvonalról
  12. Széll Tamás:Tallózás Bucsu Multrjában. Vasi Szemle LVI (6) 719-736 (2002).

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsu témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]