Horvátcsencs
| Horvátcsencs (Kroatisch-Tschantschendorf) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Tobaj településrésze |
| Járás | Tobaj |
| Alapítás éve | 1582 |
| Polgármester | Manfred Kertelics (ÖVP) |
| Irányítószám | 7540 |
| Körzethívószám | 03322 |
| Forgalmi rendszám | GS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 230 m |
| Terület | 1,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 05′ 51″, k. h. 16° 17′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 51″, k. h. 16° 17′ 11″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Horvátcsencs (németül: Kroatisch-Tschantschendorf, horvátul: Hrvatska Čenča, a régi gradišćei alak szerint Hervatska Čenča, vagy Horvatska Čenča) Tobaj településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Németújvártól 7 km-re északnyugatra a Strém-patak jobb partján egy dombvonulat lábánál fekszik.
Története[szerkesztés]
A szomszédos Taródcsencshez hasonlóan a 16. században tűnik fel. Horvát lakossága valószínűleg a 16. század első felében telepedett le az addig Németcsencs határához tartozó területen, mely a Beed, Radován, Tarródy és Tudor családok birtoka volt. Első írásos említése az 1582-es adóösszeírásban történt "Beed Chench" alakban. 1788-ig egyházilag a németújvári Szent Miklós plébániához tartoztak és egy horvát ferences szerzetes látta el szolgálatukat. Az 1605-ös adóösszeírásban már "Horvath Chench" alakban szerepel és Francsics Ferencnek 2 házzal 4 arannyal adózott. Az 1686 és 1690 közötti anyakönyvekben többségben horvát nevek találhatók. Később több nemesi család birtoka volt. 1720-ban 10 ház állt itt. Az 1779-es egyházi vizitáció szerint a házak és a birtokosok száma csaknem megegyezik. 1787-ben 32 házában 180 lakosa élt. Az 1812-es vizitáció szerint Batthyány Fülöp, Batthyány Károly és a Saladovits család a főbb birtokosai. 1828-ban 28 háza volt 209 lakossal. 1860-as földmegváltások iratai szerint Batthyány Fülöp herceg 15, gróf Batthyány Imre 5, Kartsay Sándor 28 egykori alattvalóval rendelkezett a faluban. 1869-ben 40 házában 220 lakos élt. 1871-ig a németcsencsi, 1886-ig a németszentgróti, 1900-tól a tobaji körjegyzőséghez tartozott.
Fényes Elek szerint " Horvát-Csencs, horvát falu, Vas vgyében, 230 kath. lak."[1]
Vas vármegye monográfiája szerint " Horvát-Csencs a Strém patak mentén fekvő falu, melynek r. kath. lakosai horvátajkúak. Házainak száma 45, lélekszám 268. Postája Pa.-Szt.-Mihály, távirója Német-Ujvár. A németújvári uradalomhoz tartozott."[2]
1910-ben 241, túlnyomórészt horvát lakosa volt. Az első világháborúnak 4 áldozata volt a községben. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A második világháborúban 9-en estek el az itteniek közül, az eltűntek száma 4 volt. 1971-ben Németcsencs, Taródcsencs, Pónic és Vasnyúlfalu községekkel együtt Tobajhoz csatolták.
Nevezetességei[szerkesztés]
1818-ban Jandrisovits Pál 30 aranyért keresztet állíttatott a község határában, amely ma is áll.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
