Köröstyén
| Köröstyén (Grieselstein) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Kerület | Gyanafalvi járás |
| Rang | Gyanafalva településrésze |
| Polgármester | Thomas Wilhelm (ÖVP) |
| Irányítószám | 8380 |
| Forgalmi rendszám | JE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Köröstyén
Pozíció Ausztria térképén
|
|
| é. sz. 46° 57′ 00″, k. h. 16° 07′ 00″ | |
Köröstyén (németül Grieselstein) Gyanafalva településrésze Ausztriában, Burgenland tartomány déli részén, a Gyanafalvi járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Gyanafalvától 3 km-re északnyugatra a stájer határ mellett a Kristyán-patak (Grieselbach) partján fekszik
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága alapján területén már az újkőkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a Steinbergről előkerült cserépmaradványok. A hely a középkorban, a 13. és 14. században is lakott volt.
A mai települést 1352-ben "Cristayn" alakban említik először. A szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt. 1538-ban "Chrysthyan", 1552-ben "Grisisztan", 1592-ben "Krisisthan", 1620-ban "Khrysistain" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1391-ben az apátság többi birtokával együtt a Széchyek szerezték meg. 1480-ban Hunyadi Mátyás visszaadta az újra önállóvá lett apátságnak, de halála után újra a Széchyeké. 1528-ban I. Ferdinánd az apátsággal együtt Serédy Gáspárnak adta, majd rövid időre újra a Széchyeké.
1567-ben 6 portával adózott, 7 ház zselléreké, 8 szegényeké, 5 lakatlan volt. 1677-ben 70, 1716-ban 63 (ebből 32 puszta), 1729-ben 61 (ebből 30 puszta), 1744-ben 73 ház állt a településen. 1787-ben 116 házában 689 lakos élt. 1830-ban 103 háza és 672 lakosa volt. 1857-ben már 125 házat és 800 lakost számláltak a településen.
Vályi András szerint " KRISTÁN. Német falu Vas Várm. földes Urai a’ Szent Gothárdi Ciztertzita Szerzetbéli Atyák, lakosai katolikusok, fekszik Gyanafalvának szomszédságában, és annak filiája, fája, legelője, és el adásra módgya van." [1]
Fényes Elek szerint " Kristyán, német falu, Vas vmegyében, a stájer határszélen: 718 kath. lak. Földe hegyes; bora jó; erdeje van. A sz. gothárdi urad. tartozik." [2]
Vas vármegye monográfiája szerint " Kristyán, stájerhatárszéli nagy falu, 155 házzal és 1054 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Gyanafalva. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn." [3]
1910-ben 1043, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és 1921-ben Burgenland tartomány része lett. 1971. január 1-jén Gyanafalvához csatolták. 2001-ben 672 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A köröstyéni Steinberg egy vulkanikus kúp, ahol a Várvidék egyik legősibb települését rejti a föld. A cserépmaradványok alapján már a neolitikumban is lakott volt. Kerültek elő innen középkori leletek is a 13. és 14. századból. A lelőhely nagy része megsemmisült a 20. század elején. Ma műemléki védelem alatt áll.
- Szent Kereszt kápolna.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Köröstyén a dél-burgenlandi települések portálján
- A burgenlandi települések történeti lexikona
- A helyi népiskola honlapja
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye
