Vashidegkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vashidegkút (Cankova)
250px
Vashidegkút látképe
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Prekmurje
Statisztikai régió Pomurska
Község Vashidegkút
Rang község
Alapítás éve 1366
Polgármester Drago Vogrinčič
Irányítószám 9261
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 481 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 215 m
Terület 30,6 (3,61) km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Vashidegkút  (Szlovénia)
Vashidegkút
Vashidegkút
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 43′, k. h. 16° 01′Koordináták: é. sz. 46° 43′, k. h. 16° 01′
Karte Cankova si.png
Vashidegkút község elhelyezkedése

Vashidegkút (szlovénül Cankova, németül Kaltenbrunn) falu és községközpont Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Muraszombattól 15 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, a Lendva jobb partján, közvetlenül a stájer határ mellett fekszik, ahová egy kisforgalmú határátkelő vezetett, mely a schengeni csatlakozáskor megszűnt.

A község (járás) települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községhez Vashidegkúton kívül még Dombalja (Domajinci), Görhegy (Gerlinci), Jegenyés (Topolovci), Károlyfa (Korovci), Királyszék (Gornji Črnci), Lendvakirályfa (Krašči) és Szécsényfa (Skakovci) tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia, Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Villa seu poss. Kaltenprun sive Hydegkuth" alakban szerepel.[2] 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett.

1836-ban Czankova néven mezővárosként tartották nyilván, a Tótsági járás részeként. 1888-ban nevét megtoldották a Vas szóval, mivel Vas vármegye területén feküdt.

Vályi András szerint " HIDEG KÚT. Két elegyes tót faluk Vas Várm. egyiknek földes Ura G. Nádasdi, másiknak pedig G. Batthyáni Urak, lakosai katolikusok, egyik fekszik Német Újvárhoz 2 mértföldnyire, másik Stájer Ország szélén, földgyei termékenyek, legelőjök elég, fájok, tűzre, és épűletre van, réttyei jók, szőlö hegyeik, és gyümöltsös kertyeik is vagynak." [3]

Fényes Elek szerint "Hidegkút, vindus m. v., Vas vmegyében, 270 kath., 1 evang. lak., kat. paroch. szentegyházzal. Róna termékeny határ. Kövér rétek. F. u. gr. Nádasdy Leopod. Ut. p. Radkersburg." [4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Vas-Hidegkut, stájer határszéli község 65 házzal és 451 r. kath. és ág. ev. vallású vend lakossal. Postája van, távirója azonban Muraszombat. A községben határszéli vámot szedtek. Itt van a körjegyzőség és a körorvos székhelye. Kath. temploma 1754-ben épült. Földesurai a Nádasdyak voltak." [5]

1910-ben 515, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Ekkor összecsapások voltak a Perneczky Jenő vezetésével a Vendvidéki Köztársaság szolgálatába állt többségében magyar, kisrészt szlovén katonák és a Magyar Vörös Hadsereg egységei között (lásd: Vashidegkúti összecsapás (1919)). Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része.

2002-ben a községnek 2067, Vashidegkút falunak 481 lakosa volt.

Fájl:Cankova center.jpg
Vashidegkút központja

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent József tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1754-ben épült, 1900-ban megújították.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]