Őribükkösd
| Őribükkösd (Buchschachen) | |
 | |
| Az őribükkösdi iskola | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Alhó településrésze |
| Járás |
|
| Alapítás éve | 1263 |
| Polgármester | Hermann Pferschy (ÖVP) |
| Irányítószám | 7411 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 317 m |
| Terület | 14,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 19′ 07″, k. h. 16° 06′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 07″, k. h. 16° 06′ 08″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Őribükkösd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Őribükkösd (németül: Buchschachen), Alhó településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Felsőőrtől 10 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A település helyén már 1263-ban említenek egy "Sah" nevű lakatlan erdős területet, melyet IV. Béla király a Köveskuti családnak adományoz védelmi célokra. Az oklevél szerint ez a terület a Lapincstól egészen a Stögersbachig húzódott. Itt épült fel az a 13. századi vár, melynek maradványai a településtől északra emelkedő Tábor-hegyen ma is láthatók. 1334-ben "Saah", 1478-ban "Sah aliter Sahen", 1455-ben "Sah alias Schachen interior" néven szerepel a korabeli oklevelekben.[1]
1527-ben I. Ferdinánd király a rohonci és szalónaki uradalmakat Batthyány Ferencnek adta és ettől fogva a Batthyány család birtoka volt. Őribükkösd első okleveles említése 1532-ben "Puechschachen" néven a szalónaki uradalom urbáriumában történt. Még ebben az évben elpusztította a török, de újjáépítették. A reformáció valószínűleg Batthyány Boldizsár és Ferenc uralma alatt az 1570 és 1610 közötti időszakban terjedt el a településen. A település a kuruc háborúk után indult fejlődésnek. 1744-ben 93 jobbágy és 3 zsellércsalád lakta. 1750-ben nagyobb cigánykolónia telepedett le a faluban. Első iskolája 1822-ben egy egykori parasztházban nyílt meg, 1860-ban átépítették és bővítették. Ekkor épült tornya is.
Vas vármegye monográfiája szerint " Bükkösd, nagy falu, 173 házzal és 1007 németajkú r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Kiczléd, távirója Felső-Eör. A közel fekvő Tábor hegyen sánczokkal körülvett erődítvény nyomai látszanak."[2]
1910-ben 1010, többségben német lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig a község Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1945-ben a falu területe három hétig volt hadszíntér. 1971-ben a szomszédos Alhóval egyesítették.
Nevezetességei[szerkesztés]
13. századi vár maradványai a Tábor-hegyen.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
