Kiskarasztos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskarasztos (Kleinbachselten)
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangPinkamiske településrésze
JárásPinkamiske
Alapítás éve1387
PolgármesterJohann Wagner (SPÖ)
Irányítószám7511
Körzethívószám03366
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság270 m
Terület1,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′ 03″, k. h. 16° 18′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 03″, k. h. 16° 18′ 09″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskarasztos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kiskarasztos (németül: Kleinbachselten) Pinkamiske településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőőrtől 15 km-re délkeletre a Teichenbach partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Ősi határőrtelepülés, melynek lakói egykor köznemesi kiváltságokkal rendelkeztek. Karasztost egy 1387-es oklevélben említik először "Karasztus" alakban. Nevét az itt folyó patak egykor kárászban (karausche) gazdag vizéből magyarázzák, de többször szerepel a magyar Harasztos névvel is. 1458-ban "Karaznos", 1469-ben "Craztos", 1475-ben "Karazthws" alakban említik a korabeli forrásokban.[1]

Egy 1720-as okiratban Karasztost "Bachselten" néven nemesi kuriális faluként említik. A két Karasztos közül ez volt a nemesi település, míg Nagykarasztos jobbágyai a vörösvári uradalomhoz tartoztak. A két település között történetük során nagy volt a rivalizálás, mely az újabb korokban is megmaradt.

Vályi András szerint " KARASZTOS. Pakselten. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik P. Miskéhez ném meszsze, és annak filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős."[2]

Fényes Elek szerint " Karasztos, (Bachselten), horvát falu, Vas vmegyében: 230 kath., 18 evang. lak., agyagos földekkel, kövér rétekkel. Közbirtokosoké. Ut. p. Kőszeg."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kis-Harasztos, 44 házzal és 224 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Pinka-Miske, távírója Német-Szt.-Mihály."[4]

1910-ben 226, többségben német lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1926 és 1928 között épült fel a népiskola. 1938-ban a két Karasztos 223 fős roma lakosságából 150 főt hurcoltak az auschwitzi koncentrációs táborba, ahol elpusztultak. 1971-ben Pinkamiskéhez csatolták.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Haranglába.
  • A roma áldozatok emlékműve a temetőben.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye