Péterhegy (Szlovénia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péterhegy (Gornji Petrovci)
GornjiPetrovci(Olabe).JPG
Péterhegy látképe
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Péterhegy
Rang községközpont
Alapítás éve 1385
Polgármester Franc Šlihthuber
Irányítószám 9203
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 2217 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 282 m
Terület 66,8 (5,34) km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Péterhegy (Szlovénia)
Péterhegy
Péterhegy
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 48′ 15″, k. h. 16° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 15″, k. h. 16° 13′ 00″
Karte Gornji Petrovci si.png
Péterhegy község elhelyezkedése
Péterhegy weboldala

Péterhegy (korábban Felső-Petrócz, szlovénül Gornji Petrovci) falu és községközpont Szlovéniában, a Muravidéken.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Muraszombattól 22 km-re északra, a magyar határhoz közel, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, a Petőfai-patak (Peskovski-potok) partján fekszik.

A község (járás) települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Péterhegy községhez 14 falu tartozik: Andorháza, Borháza, Gyanafa, Kerkaszabadhegy, Kosárháza, Lakháza, Magasfok, Nádorfa, Petőfa, Péterhegy, Sándorvölgy, Tótkeresztúr, Újkökényes és Úriszék.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csánki Dezső szerint a mai településnek felel meg az 1385-ben a Henczelfi család birtokában említett a Békássy család levéltárában található okiratban szereplő "Hencherfalua", melyet Oberdorf, Peszkolcz és Janolcz helységekkel együtt említenek. Petróc néven történő első említése 1431-ben "Petrocz" alakban történt. 1448-ban "Petrolcz", 1467-ben "Petrocz", 1477-ben, 1486-ban, 1489-ben és 1495-ben "Petthrowcz" néven említik. A 15. században a Heczelfi (más néven Petróczi) és a Horváth család birtoka volt.[2]

A Henczelfiek kihalása után 16. század-ban a Balog nembeli Felsőlendvai Széchy család birtoka lett. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Széchy Katalinnal való házassága révén új birtokosa Nádasdy Ferenc lett. Ezután egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké. Lakói a 16. század második felében evangélikusok lettek, katolikus plébániáját 1642-ben alapították újra.

Vályi András szerint " Mura Petrócz, és Felső Petrócz. Két elegyes falu Vas Vármegyében; Mura Petrócznak földes Ura Gróf Batthyáni Uraság; Felső Petrócznak pedig Gróf Nádasdy, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszenek Murai Szombathoz 1 mértföldnyire, határja Felső Petrócznak ollyan, mint Andreczé, harmadik osztálybéli. Mura Petrócznak földgye síkos, és termékeny, réttyei jók, legelője, és fája elég van, szőlei is vannak, keresetre módgyok Stájer Országban, első osztálybéli. " [3]

Fényes Elek szerint " Felső-Petrócz, vindus falu, Vas vmegyében, 27 kath., 269 evang. lak., kath. és evang. parochiákkal, kopár, köves határral. F. u. többen. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály." [4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Péterhegy, 78 házzal és 426 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Tót-Keresztúr, távírója Mura-Szombat. Kath. temploma a XVI. században épűlt, evangelikus temploma uj. Itt van a körjegyzőség székhelye." [5]

1910-ben 442, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, majd a Vendvidéki Köztársaság, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) vette birtokba. 1941-45 között újból magyar, után ismét jugoszláv fennhatóság alá került. Alapiskolája 1961-ben épült, 2001-ben felújították.

A 2002-es adatok szerint Péterhegynek 405, a teljes községnek 2217 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az evangélikus templom
  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a 13. században épült. Később többször átépítették. Viszonylag rövid hajója román, szentélye késő gótikus, berendezése barokk.
  • Evangélikus temploma 1804-ben épült, a Muravidék legnagyobb méretű evangélikus temploma. 1894-ben renoválták.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt születt 1871. április 16-án Mikola Sándor fizikatanár, tankönyvíró és kísérleti fizikus, reformpedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
  • Itt hunyt el 1945.március 24-én Kerecsényi Dezső irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Sírja a település evangélikus temetőjében van.
  • Itt hunyt el 1781. február 15-én Hüll János kanonok, a Tótsági kerület esperese.
  • Itt volt evangélikus lelkész 1821-től halálálig Godina Mátyás egyházi író.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]