Rábort

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rábort (Rauchwart im Burgenland)
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Németújvári járás
Rang község
Alapítás éve 1600
Polgármester Willibald Höchtl (SPÖ)
Irányítószám 7535
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség 458 fő (2009)[1] +/-
Népsűrűség 26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 260 m
Terület 17,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rábort (Ausztria)
Rábort
Rábort
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 08′ 01″, k. h. 16° 13′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 01″, k. h. 16° 13′ 51″
Rábort weboldala

Rábort (németül Rauchwart im Burgenland) község Ausztriában Burgenland (magyarul Felsőőrvidék) tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németújvártól 12 km-re északnyugatra a Strém bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg Őr volt a neve, és határőrtelepülés volt. Később németek települtek ide és ekkor ennek fordítása Wart lett a neve, amely elé jelzőként a rauch (= füst) került, annak jeleként, hogy az őrök füstjelzéseket adtak egymásnak. Mai magyar neve a németből lett. Egykor vaslelőhely volt. 1600-ban "Ewr" alakban említik először, német neve 1676-ban bukkan fel az írott forrásokban. A Batthyány család birtoka volt, Németújvár uradalmához tartozott.

Vályi András szerint " RAUBART. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Puszta Sz. Mihályhoz nem meszsze, mellynek filiája; földgye termékeny, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, réttyei jók, de néha az áradások károsíttyák; szőlőhegye, és gyümöltsös kertyei is vannak, Stájer-Ország mellett fekszik, a’ hol keresetre módgyok van, első osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint " Rauchwart, német falu, Vas vmegyében, a németujvári uradalomban, 618 kath. lak. Földe nehéz mivelésü; szőlője és gyümölcs kertjei vannak." [3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Rábort, 134 házzal és 886 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Puszta-Szent-Mihály, távírója Német-Ujvár. Birtokosok a Batthyányak." [4]

1910-ben 1031 lakosából 973 német, 51 magyar, 7 egyéb nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 2001-ben 464 lakosa volt, melyből 455 német, 2 magyar, 7 egyéb nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent István tiszteletére szentelt római katolikus temploma Pusztaszentmihály filiája.
  • Határában fürdésre is alkalmas tó található, melyhez kemping és sportpályák tartoznak.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]