Ercsenye
| Ercsenye (Henndorf im Burgenland) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Gyanafalva településrésze |
| Járás | Gyanafalva |
| Alapítás éve | 1451 |
| Polgármester | Thomas Wilhelm (ÖVP) |
| Irányítószám | 8380 |
| Forgalmi rendszám | JE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 330 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 58′ 58″, k. h. 16° 08′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 58″, k. h. 16° 08′ 48″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ercsenye témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ercsenye (németül: Henndorf im Burgenland) Gyanafalva településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartomány déli részén, a Gyanafalvi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Gyanafalvától 5 km-re északra a Rába és a Lapincs völgye között fekszik
Története[szerkesztés]
A terület már a bronzkorban lakott volt, a feltárások fibulát, lemezeket és spirálokat hoztak a felszínre. A 12. században a vidék a szentgotthárdi apátság birtokába jutott. Első írásos említése 1451-ben "Erchene" volt. További említései 1538 "Erchynya", 1581 "Erchyenj", 1620 "Erctchinie". Ez volt az apátság északnyugati határa. Korlátozottan művelhető földje miatt nem volt túlzottan termékeny része az uradalomnak a többi településhez képest, viszont a Stájerországból jövő kereskedelmi út itt haladt át és az erre jövőket Ercsenyénél vámolták meg. A vám egy időben Hunyadi János kezében volt, aki ezt 1451-ben Lévai Cseh Lászlónak adományozta.
1677-ben 46, 1716-ban 51, 1720-ban 44, 1744-ben 78, 1754-ben 82 ház állt a településen. 1787-ben 128 házában 728 lakos élt. 1830-ban 108 háza és 734 lakosa volt. 1857-ben már 120 házat és 796 lakost számláltak a településen.
Vályi András szerint "ERCSENYE. Hendorf. Német falu Vas Vármegyében, birtokosai a’ Czisztzertzita Szerzetbéli Atyák, lakosai katolikusok, fekszik Mór vizéhez nem meszsze, Badafalvának szomszédságában, ’s ennek filiája. Határja középszerű, fája, legelője elég, eladásra jó almatossága, de mivel hegyes helyen fekszik, ’s földgye néhol soványas, második Osztálybéli."[1]
Fényes Elek szerint "Ercsény (Alsó- és Felső-), 2 német falu, Vas vgyében, a szentgothárdi uradalomban, a stájer széleken, igen jó bort termő szőlőhegygyel, 950 kath. lak."[2]
Vas vármegye monográfiája szerint "Ercsenye, nagy stájer határszéli község, 148 házzal és 1001 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Gyanafalva. Az I. magyar és stiriai bányatársulat üzemben levő kőszénbányája a község határában van."[3]
1910-ben 900, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és 1921-ben Burgenland tartomány része lett. 1971. január 1-jén Gyanafalvához csatolták.
Nevezetességei[szerkesztés]
A hegyen álló Hirczy-kápolnát 1902-ben Hirczy Ferdinánd(1859-1922) építette, 1990-ben renoválták. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték.
További információk[szerkesztés]
- Ercsenye a dél-burgenlandi települések portálján
- A burgenlandi települések történeti lexikona
- Várszentmiklós honlapja[halott link]
Források[szerkesztés]
- Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban, Budapest 1932.
- Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 389. o. ISBN 963-85773-5-5
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
